René Descartes francia filozófus 1637-ben egy érdekes gondolattal állt elő: tudnak-e gondolkodni a gépek? 1950-ben Alan Turing angol matematikus és informatikus azonban ehelyett inkább arra a kérdésre kezdte el keresni a választ, hogy a gép meg tudja-e téveszteni a kérdezőt, és elhitetni vele, hogy egy emberrel beszélget.

Most, 74 évvel azután, hogy Turing ily módon újrafogalmazta a kérdést, a San Diego-i Kaliforniai Egyetem kutatói úgy vélik, hogy megtalálták rá a választ. Az Arxivon elérhető új tanulmány szerint, amelyben emberi résztvevők öt percen keresztül beszélgettek különböző mesterséges intelligencia fejlesztésekkel, kiderült, hogy azok alkalmasak lehetnek elhitetni az emberrel, hogy nem géppel, hanem egy másik személlyel társalognak.

A kutatók jelezték, hogy a kísérletünkben résztvevők többsége nem tudta megállapítani 5 perc után a GPT-4 esetében, hogy egy gépről van szó.

Ez az eredmény álláspontjuk szerint egy természetesebb közegben, ahol az emberek nem kizárólag a megtévesztés észlelésére figyelnek, még akár magasabb is lehet.

Mit jelent ez?

Noha ezt sokan fontos mérföldkőnek tarthatják, közel sincs konszenzus a témában, illetve a kutatás relevanciáját illetően. Mint írják, Turing az imitációs játékot eredetileg az intelligencia mércéjeként képzelte el, ám időközben különféle kifogások merültek fel. Az egyik legfontosabb az emberek antropomorfizáló képessége, vagyis az, hogy ösztönösen mindennel együtt akarunk érezni, ezért fejben a saját képünkre formáljuk a környezetünket, legyen az egy másik személy, egy kutya vagy egy gép.

Ezen felül azt is fontos kiemelni, hogy GPT-4 az esetek alig több mint 50 százalékában győzte meg az emberi résztvevőket arról, hogy emberrel állnak szemben, ami akár véletlenszerűnek is tekinthető.

Ez azonban kiemelkedő eredmény annak fényében, hogy a csapat az ELIZA-nak nevezett – a 60-as évek közepén az MIT-n létrehozott, kizárólag emberek által előre leírt válaszokra szorítkozó – fejlesztést is bedobta tesztelt rendszerek közé, kiszűrve azokat az alanyokat, akik csak véletlenszerűen nyomnak az igenre, vagy épp a nemre.

ELIZA végül 22 százalékot ért el, ami azt jelenti, hogy alig több mint minden ötödik ember győzött meg arról, hogy valós személy. Érdekesség, hogy a teszt során embereket is teszteltek a gépek mellett, akik az esetek kétharmadában tudták csak meggyőzni az alanyokat, hogy ők is emberek. Ehhez mérten az GPT-4 50 százalék körüli eredménye nem is rossz.

Kapcsolódó Évezredek óta rettegünk a mesterséges intelligenciától Sokan azt gondolják, újfajta veszélyt jelenthet az emberiségre. Pedig nem.

The post Karnyújtásnyira kerültek az emberi kommunikációtól a gépek first appeared on 24.hu.