A Föld eddig felfedezett miniholdjai többségének még nincs végleges neve, de az elnevezésükre a Nemzetközi Csillagászati Unió és a Radiolab amerikai tudományos ismeretterjesztő rádióműsor közösen felhívást adott ki.

Egy érdekes hír látott napvilágot az elmúlt napokban, ami a Föld miniholdjainak elnevezését célul tűző kezdeményezéséről szól. Mielőtt rátérünk erre a hírre, röviden elevenítsük fel, hogy mozgásuk alapján milyen égitesteket tekintünk bolygóholdaknak.

Mit nevezünk holdnak és mik azok a kváziholdak?

A csillagászatban a természetes holdak a nagybolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő természetes égitestek. Egyébként a bolygóholdakat mellékbolygóknak is nevezik. Egy nagybolygó holdja jóval kisebb tömegű a bolygó tömegénél, ezért a két test közös tömegközéppontja a bolygó belsejében van. Azonban például a Pluto törpebolygó, ezért a Pluto–Charon kettős rendszer tömegközéppontja a két testen kívül van, hasonlóan, mint a kettős vagy többszörös kisbolygórendszereknél (a Pluto rendszerben van még négy másik, kis tömegű hold is).

A nagybolygók körül keringő klasszikus holdakon kívül vannak olyan kis égitestek (kisbolygók, meteoroidok) is, amelyek nem a nagybolygó körül keringenek, hanem a Nap körüli pályán. Az ilyen kisbolygók pályája vagy a nagybolygó pályájához közel húzódik – ezt koorbitális, vagyis a nagybolygóéhoz közeli pályának nevezik –, vagy pedig attól eltérően nagyobb excentricitású ellipszispálya, mint például a földközeli aszteroidák (NEA) pályái, de a pályájuk fél nagytengelye közel akkora, mint a nagybolygóé. Ezért az ilyen kis égitestek keringési ideje és átlagos keringési szögsebessége, vagyis középmozgása nagyon közel van a nagybolygóéhoz. Tehát a középmozgásaik aránya gyakorlatilag 1:1, ha a keringési irányuk megegyezik, vagyis a nagybolygó direkt irányával azonos, illetve 1:(-1) arányú, ha a kisbolygó retrográd irányban kering a Nap körül. Ez az arány egy fontos keringési dinamikai jellemző a kisbolygók Nap körüli mozgásában és a középmozgás-rezonancia egy jellegzetes esete.

Azok a koorbitális pályán keringő aszteroidák, amelyek a Föld közelébe kerülnek, hosszú ideig látszólag a Föld körül keringő égitesteknek tűnnek, de valójában a Nap körül keringenek, csak a Földhöz képest lemaradnak, majd megelőzik bolygónkat, de a teljes keringésre számított középmozgásuk a Földével közel azonos. Ez a kisbolygó librációs mozgása, és emiatt a Föld holdjának látszik, de nem körülötte, hanem a végül is a Nap körül kering. A Nap körül ilyen pályán keringő kis égitestek a kváziholdak („holdszerű” égitestek) vagy kváziszatelliták („szatellitaszerű” égitestek). Tehát egy nagybolygó holdja tágabb értelemben a középmozgásával megegyező (ahhoz nagyon közel) középmozgású, de a Nap körül keringő kis égitest is lehet. Az 1:1 középmozgás-rezonancia ismert esete a Jupiter trójai kisbolygói. Azonban általában ritkán nevezik a trójai kisbolygókat az adott nagybolygó holdjainak.

Egyébként az ősi Naprendszerben a Föld is ugyanazon a koorbitális pályán osztozott egy feltételezett, közel Mars méretű Theia nevű bolygóval, ami végül bolygónkba ütközött, és az ütközési törmelékből jött létre a Hold.

A Föld mai kváziholdjai: miniholdak

Ma már a földpálya közelében csak kisbolygók és meteoritikus törmelékanyag, valamint por kering, ezért a Föld kváziholdjai csak kis méretű égitestek, úgynevezett miniholdak (űrsziklák, kisbolygók) lehetnek.

Földközeli kisbolygó (fantáziakép: Universe Today, 2017.10.20.).

Ma a Földnek eddig 11 kváziholdja ismert, amelyek közül az elsőt, a 3753 Cruithne földközeli aszteroidát (NEA) 1986-ban találták, de 1983-ban készült felvételeken is azonosították 1983 UH ideiglenes elnevezéssel. A legutóbbit 2023-ban fedezték fel (2023 FW13). Közülük mindegyik 1 km átmérő alatti szubkilométeres kisbolygó, így a Föld miniholdjainak is lehet nevezni ezeket. A Föld kváziholdjai többsége kozmikus időskálán csak rövid ideig, néhány év és néhány száz év közötti ideig átmenetileg marad a pályáján, és utána vagy más típusú 1:1 középmozgás-rezonancia pályára térnek át vagy meg is szűnhet a Földdel ez a rezonanciakapcsolatuk, azaz csak ideiglenesen voltak kisbolygópályán mozgó „holdjai” bolygónknak. A Földnek ma még csak egy kváziholdja kapott végleges nevet, ez a 2016-ban a hawaii-szigeteki Haleakala Obszervatóriumban a Pan-STARRS égboltfelmérő program keretében felfedezett 469219 Kamo’oalewa (2016 HO3) földközeli kisbolygó. A kisbolygó hawaii nyelvű nevének jelentése „nagyobb test darabja”, ami a földközeli kisbolygók többségének keletkezési körülményeire utal. Ebben az évben végzett kutatások szerint ez a kvázihold a Föld Holdjába történt egykori kisbolygó-becsapódás következtében a becslések szerint mintegy 400 nagyobb törmelékdarab egyik darabja lehet, vagyis nem a főövből került a földközeli kisbolygók közé (a becsapódott kisbolygó megsemmisült). A 469219 Kamoʻoalewa a Föld ma ismert kváziholdjai közül a legstabilabb pályán kering: mintegy 300 évig nem változik meg lényegesen a pályája.

Az alábbi videó a 469219 Kamo’oalewa (2016 HO3) aszteroida pályáját mutatja 2000 és 2300 között forgó koordináta-rendszerben (Nap–Föld félegyenes rögzítve), amelyben a kisbolygó a Föld közelében jellegzetes patkó alakú pályán mozog.

„Quasi-Satellite” Of Earth Discovered – 469219 Kamo’oalewa (2016 HO3) – Michael McIntee – NASA JPL – 2016. jún. 16. – 01m00s (YouTube videó).

A Föld ma ismert kváziholdjai belátható időn belül nem jelentenek ütközési veszélyt bolygónkra. Becslések szerint hosszú távon a kváziholdak kb. 1%-a ütközhet bolygónkba, leggyakrabban a kb. 1 méteres méretűek, amelyektől a Föld légköre védelmet nyújt. A nagy pusztítási veszélyt jelentő, mintegy 100 méteresnél nagyobb kváziholdak Földbe ütközésének becsült gyakorisága 1 milliárd évenként egy. Érdekes módon a Vénusz ma ismert egyetlen kváziholdja (l. lentebb) viszont a Földre nézve potenciálisan veszélyes kisbolygó, de belátható időn belül nem fog ütközni bolygónkkal. A kváziholdak Földhöz viszonylagos közelsége miatt űreszközökkel való helyszíni tanulmányozása a tudományos ismereteinket növelheti, illetve a távoli jövőben űrbányászati lehetőséget is jelenthetnek. Egyébként már több ország és űrügynökség is tervezi űreszközök küldését a Föld kváziholdjaihoz. Ezért is van jelentősége nevet adni a Föld kváziholdjainak.

A Vénusz kváziholdja: a Zoozve

A Naprendszerben más bolygóra is igaz, hogy csak kisbolygó és meteoroid méretű miniholdak lehetnek ma a kváziholdak (az ősi Naprendszerben több nagybolygó vagy törpebolygó is lehetett, a Föld esetében a Theia). Például a Vénuszhoz 2002-ben fedeztek fel egy kváziholdat, aminek ideiglenes elnevezése 2002 VE68, egy Aten pályatípusú földközeli aszteroida. Egy grafikai poszteren a grafikus a hivatalos 2002 VE68 ideiglenes elnevezés helyett egy rövidített és összevont „2002VE” nevet „Zoozve” betűkkel helyettesítette. Érdekes módon ezt a nevet az IAU elfogadta. De azért úgy tűnik most, hogy sem az IAU, sem pedig a tudományos ismeretterjesztők nem akarnak a jövőben így és ilyen neveket adni a kis égitesteknek, ezért a Föld még végleges nevet nem kapott kváziholdjainak névadására internetes kampány szerveződött jól szabályozottan a komolyabb elnevezésekre.

Felhívás a Föld kváziholdjainak elnevezésére

A Vénusz kváziholdjának van neve (Zoozve), de eközben a Föld kváziholdjainak egyelőre még csak egynek van végleges neve, ezért az egyik New York-i rádió Radiolab nevű tudományos ismeretterjesztő podcast műsorának társ-vezetője, házigazdája, Latif Nasser nagyon időszerűnek tartotta, hogy a Föld kváziholdjainak is nevet kellene adni. Ezért kapcsolatba lépett a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) kis égitestek nevezéktani munkacsoportjával a Föld kváziholdjai elnevezése céljából,

A New York City Public Radio Podcast, Live Streaming, azaz WNYC a WNYC és a WNYC-FM, egy New York-i nonprofit, nem kereskedelmi célú nyilvános rádióállomás védjegye és hívólevél-készlete. A WNYC tulajdonosa a New York Public Radio, egy nonprofit szervezet, amely 2013 márciusáig WNYC RADIO néven működött. Egyébként a rádiót 1922. június 2-án alapították. A WNYC 820 kHz-en, a WNYC-FM pedig 93,9 MHz-en sugároz. Ennek a rádiónak van egy tudományos ismeretterjesztő részlege is, a Radiolab. Az IAU és a Radiolab együtt egy kampányt hirdetett meg, hogy a Föld kváziholdjainak is legyen neve.

Az IAU és a Radiolab közösen megszervezett kisbolygó névadási versenyének szimbóluma, bannere, azaz szalagcíme, lobogója. A névadás a Föld kváziholdjai elnevezése céljából elindított folyamat (IAU, Radiolab).

Névadási lehetőség az interneten a Föld kváziholdjaira a következő fontos szempontok és szabályok szem előtt tartását is jelenti. Ezek közül a legfontosabbak:

A név mitológiai legyen, és bármely mitológiából lehet. A mitológiai név ne legyen az alvilággal (pokollal) kapcsolatos. A név ne legyen azonos a Naprendszerben már meglévő természetes objektum nevével. A már meglévő nevek listája itt nézhető meg. A javasolt név nem lehet az IAU által definiált valamelyik csillagkép neve.

A javasolt kvázihold név feltöltéséhez egy erre létrehozott internetes oldalra kell felmenni. A weboldalon a javaslatot tevőnek meg kell adnia a nevét és e-mail címét, valamint az országot, ahol él. A kitöltéshez latin betűket kell használni. A javasolt mitológiai név hossza nem lehet több 16 karakternél. Végül pedig a mitológiai forrást is oda kell írni angolul, pl.: görög (Greek), római (Roman), egyiptomi (Egyptian) stb…

Az IAU által meghirdetett, a Föld kváziholdjának elnevezésére javaslatot tevő program az alábbi időbeli ütemezésben valósul meg

2024. június 1. – szeptember 30.: A résztvevő személyek a kis égitest nevére vonatkozó javaslatot a weboldalon küldjék be (legfeljebb 16 karakter a latin ábécé betűivel) a név mitológiai eredetének forrásval együtt (pl. görög/római: Greek/Roman stb.). 2024. október: a Radiolab, IAU és speciális meghívott szakértők kiválasztanak 10 elnevezést a beküldött javaslatok közül. 2024. november eleje: A Radiolab és az IAU közzétesz a kiválasztott tíz elnevezésből egy leszűkített listában néhány nevet, amelyek közül a végső elnevezést december végéig fogják kiválasztani. 2025. január közepe: A kiválasztott „győztes” nevet az IAU (WG Small Bodies Nomenclature Bulletins) nevezéktani publikációjában fogják közzétenni.

Kíváncsian várjuk az eredményt.

A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.

Források:

Name of a quasi-moon! (IAU, Radiolab.org link: woobox.com, 2024)

OFFICIAL RULES (Radiolab.org + IAU, 2024)

A már létező nevek listája (IAU, media.wnyc.org, 2024)

IAU: Competition Announced to Name a Quasi-Moon – IAU WG Small Body Nomenclatur (IAU Press Release iau2406)

IAU Rules and guidelines for naming small SSBs (v1.0, 2020.12.21.)

Zoozve (Universe Today, 2024.02.13.)