É. elmondása szerint bántalmazó kapcsolatból menekült el kisfiával az ország egyik feléből a másik felébe. Hiába ítélte neki minden alkalommal a bíróság ideiglenesen a szülői felügyeleti jogot, az apa első, majd másodfokon is jogerősen megnyerte ellene a gyermekelhelyezési pert, és 10 éves kisfiukat ez év májusában rendőr, gyámhatóság és végrehajtó vitte el erőnek erejével az otthonukból. Az édesanya hiába kért segítséget a hatóságoktól, minisztériumoktól, jogvédőktől, már csak a Kúria jogorvoslatában pislákol halovány reménye. Azt mondja, azért fordul most a nyilvánossághoz, mert neki nincs vesztenivalója, de van egy tízéves kisfia, aki számára ő jelenti az érzelmi biztonságot, az otthont, és aki most annyira elkeseredett, hogy talán kárt is tehet saját magában, de a rendszer erre nincs tekintettel – a családbarát Magyarországon pedig sok minden megtörténik, aminek sosem szabadna. Hangsúlyozzuk, mi nem vagyunk bíróság, pusztán az édesanya mostani helyzetének, kétségbeesésének próbálunk hangot adni. A család drámája csepp a tengerben: a jogrendszer embertelensége, a szakemberek tehetetlensége, a segítők eszköztelensége együttesen vezetett a meghurcolásukhoz.