Az 1960-as évek végén, a „Magyarország újrafelfedezése” szellemében Losonczi Ágnes által vezetett Békés megyei életmódvizsgálat drámai felismerése volt, hogy a múltat nem lehet eltörölni, a tudatlanság, az alacsony szintű vágyak és a mostoha feltételek konzerválják az életminőséget.

Az azóta eltelt évtizedekben az ember és környezetének kölcsönhatásait sokféle tudomány szakemberei vizsgálták. Az egyik új elméleti megközelítés szerint az emberi életműködésnek a legfontosabb, egymással is dinamikus kölcsönhatásban álló elemei a testi-lelki egészségállapot, a családi-baráti kapcsolatok, az anyagi helyzet és a társadalmi pozíció (Rozsnyai K. 2012). Az egyén énképe, önértékelése, értékrendszere, motivációs és képesség struktúrája, erkölcsi és világnézeti beállítottsága, akarati tényezői egy bonyolult, élő rendszerként működnek, kölcsönhatásban fejlődnek a lokális környezetével.