Már nem csupán újságcikkek és politikai nyilatkozatok, de bírósági ítéletek sora is bizonyítja, hogy az az út, amelyiken Oroszország elindult 2014-től kezdve, nem csak a nemzetközi politikai és diplomáciai mértékrendszerben zsákutca - nincs állam, amely ne nevezné nevén az agressziót - de a társadalom és az egyén fejlődése szempontjából se jó. Pedig a nemzetközi diplomáciában kötött megállapodások és elbukott perek alkalmazott jogrendszerét, a szerződéses játékszabályokat Oroszország szabad akaratából fogadta el önmagára is érvényesnek. De hogyan is jutottak idáig, és mi a harcoló felek mélyebb, történelmi múltban gyökerező motivációja? Milyen örökség, történelmi tapasztalatok mozgathatják a feleket, amikor tűzszünetről és béketárgyalások megkezdéséről keringenek javaslatok? Ezt járja körbe alapos történelmi összefoglalójában az Oroszországban is több iskolát elvégző, és az ukrán energiapiacokon is jártas, a régiós energiaszállításokról a Portfolio-n is publikáló Jolsvai Zoltán energiapiaci szakértő.