Július 18-án érkezett a hír, hogy a tíz nappal korábban a Piszkéstetői Obszervatóriumban felfedezett üstökös hivatalosan is megkapta a C/2024 N3 (Sárneczky) nevet. Közben egy másik, pár nappal később azonosított piszkéstetői üstökös is várja a hivatalos elismerést, ráadásul mindkét vándor ugyan abban a csillagképben, egymástól alig 6 fokra észlelhető.

Lassan négy éve tart a HUN-REN CSFK Csillagászati Kutatóintézetének Piszkéstetői Megfigyelő Állomásán az a földsúroló kisbolygó kereső program, amely már több mint kétszáz, közelünkben elhúzó szikla felfedezését eredményezte. A munka azzal a 60 cm-es Schmidt-távcsővel folyik, amelyet ismeretlen égitestek felfedezése miatt telepítettek az obszervatóriumba 1962-ben. Az első évtizedekben Lovas Miklós vezetésével több tucat szupernóvát, két kisbolygót és öt üstököst találtak a távcsővel készült felvételeken. Az elmúlt évtizedben teljesen felújított, és egy GINOP pályázatnak köszönhetően 116 millió pixeles CCD-vel ellátott távcső nagyon hatékony eszköznek bizonyult a naprendszer égitestjeinek felfedezésében. A földsúroló kisbolygók mellett több főövi kisbolygó, és 2022-ben egy új üstökös is mutatkozott a felvételeken.

A 60 cm-es Schmidt-távcső a csillagokba tekint (Kuli Zoltán felvétele)

A korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a nyári hónapok nem igazán alkalmasak földközeli kisbolygók felfedezésére. Rövidek az éjszakák, és azok a tartományok, ahol sűrűn előfordulnak az aszteroidák, alacsonyan látszik a déli égen, ráadásul pont arra gomolyog a Tejút legsűrűbb része, ami megnehezíti a keresést. Ezért már tavaly nyáron is a május-júliusi időszakban inkább üstökösök keresésével foglalkozott a távcső, amelyek az égbolt bármely részén feltűnhetnek, így ki lehet kerülni a Tejút csillagmezőit. A tavalyi évben nem sikerült csóvás égi vándort találni a távcsővel, az idén júliusban azonban Fortuna kétszer is bekopogtatott a távcsőkupola súlyos vasajtaján.

Az első izgalmas objektum július 8-án került a távcső látómezejébe egy lassú mozgású, 19,5 magnitúdós, a csillagokhoz képest egy kicsit lágyabb megjelenésű égitest képében. A lassú mozgás, az égi helyzet, és főleg a lágyabb megjelenés egyből azt sugallta, hogy egy távoli, gyenge aktivitású üstökössel van dolgunk. Az üstökösök megerősítése, és hivatalos elfogadtatásuk sokkal bonyolultabb feladat, mint a kisbolygóké, különösen akkor, ha ennyire gyenge aktivitású kométáról van szó. Más észlelőknek is meg kell erősíteni az üstökös jelleget, ez az objektum pedig az északi égi pólus közelében, a Zsiráf (Camelopardalis) csillagképben látszott, így csak az északabbi obszervatóriumok jöhettek számításba, de azokból is elég alacsonyan, hullámzó légkörön keresztül kellett megfigyelni.

A C/2024 N3 (Sárneczky)-üstökös felfedező képei. Volt itt minden nehezítő tényező, műhold és hibás sor a CCD-csipen, de ezek sem tudták megakadályozni a felfedezést. A gyakorlott szem észreveheti, hogy a mozgó égitest megjelenése picit lágyabb, mint a csillagok képei.

Végül tíz nap alatt összegyűlt a megfelelő számú megerősítés, a szükséges pontosságú pályaszámítást pedig segítette, hogy előbb egy amerikai amatőrcsillagász által 2023. december 15-én észlelt 20,5 magnitúdós kisbolygóról derül ki, hogy valójában az üstökös volt (mivel nem üstökösként jelentette be, így az ő neve nem kerülhetett a felfedezők közé), majd a hawaii Pan-STARRS program egyik 1,8 méteres távcsövének 2023. október 9-ei képén találták meg az akkor még csak 22-22,5 magnitúdós kométát. A pontos pálya és az üstökös-szerű megjelenés megerősítése pedig elhozta a hivatalos elnevezést: a felfedezője után C/2024 N3 (Sárneczky) nevet kapta az üstökös.

Ezzel nyolcra nőtt a hazánkban felfedezett üstökösök száma, a már említett öt Lovas-üstökös mellett Kulin György talált egy kométát 1942-ben, illetve a mostanit jegyző Sárneczky Krisztián egyet 2022 januárjában. A C/2024 N3 a távolabbi égitestek közé tartozik, felfedezése idején 5,4 CsE-re volt a Naptól, és több mint 6 CsE-re bolygónktól. Az Oort-felhőből érkezett, parabola közeli pályán járó égitest 2025. április 11-én fogja elérni 5,016 CsE távolságú napközelpontján. Érdekessége, hogy pályasíkja csaknem merőleges az ekliptikára, 88,7 fok. Bár sokáig az északi pólus környékén, majd az északi égen mozogva egészen 2026 őszéig folyamatosan megfigyelhető lesz hazánkból, nagy távolsága miatt nem valószínű, hogy 18,5 magnitúdónál fényesebb lesz, így csak hosszú expozíciós idejű digitális felvételeken lehet majd megörökíteni.

A C/2024 N3 pályája két szemszögből nézve. A felső ábra jól szemlélteti az üstökös ekliptikára szinte merőleges, 89 fokos pályahajlását. Az alsó azt mutatja, hogy pálya két ponton is jelentősen megközelíti a Szaturnusz pályáját, de sajnos a bolygó egyik esetben sem tartózkodott a közelben, így a millió éves keringési idejű üstökös pályája nem sokat változott. (NASA/JPL-Caltech nyomán)

Miközben e sorok írója azon fáradozott, hogy további megfigyeléséket gyűjtve pontosítsa az akkor még jelölés és név nélküli jövevény pályáját, július 14-én este néhány újabb keresőfelvételt készített a Zsiráf csillagkép más területeiről. A hat terület egyikén pedig egy újabb, az előzőnél kicsit fényesebb, 19 magnitúdós égitest képe tűnt fel. Alig hat nappal az előző felfedezés után! Ez az objektum azonban gyanús helyzete és mozgási sebessége ellenére teljesen csillagszerűnek tűnt, így végül mint lehetséges földközeli kisbolygó került bejelentésre a Minor Planet Center felé.

A második jelölt üstökös mivoltát megerősítő július 15-ei felvételeken látható, hogy a csillagoknál kiterjedtebb, kerek égitestről van szó.

Másnap azonban sokkal jobb légköri nyugodtság volt a Mátrában, és az égitest a megerősítését és követését hivatott felvételeken egyértelműen kiterjedtnek, egy apró, kerek kómát mutató üstökösnek látszott. A üstökös-szerű megjelenést egyből jelentettük az MPC-nek, ahol az égitestet át is rakták a lehetséges üstökösök listájába. Azóta más észlelők megerősítették üstökös mivoltát, de ennél az égitestnél jelenleg még a pálya pontosítása folyik, így nem kapott sem jelölést, sem hivatalos nevet. Annyi már látszik, hogy ez is egy távolról érkező, nagy pályahajlású, és 5 CsE-nél nagyobb perihélium-távolságú üstökös lehet. De itt még mindenképpen meg kell várnunk a hivatalos elnevezést, ami még hetekbe telhet. Ha lesznek friss információink, azonnal frissítjük majd a cikket.