Magyarországon a kegyelmi ügy kirobbanása óta a megszokottnál is nagyobb figyelem övezi a gyermekvédelem kérdését, melynek eredményeként egyre többen állnak ki traumáikkal a nyilvánosság elé, és szinte hetente lehet hallani különböző gyermekotthonokban elkövetett visszaélésekről. Bár ennek következtében lezajlott a nem egyházi fenntartású intézmények átvilágítása, az eredmények nem publikusak.

Július elsejétől azonban egy új, az egész európai gyermekvédelmet forradalmasító lehetőség került a magyar kormány kezébe, mivel az Európai Tanács soros elnökségének átvételével pontot tehet egy, a tagállamok között évek óta tartó vita végére. Mint arról június 20-án beszámoltunk, az Európai Unió közel került egy olyan új szabályozás elfogadásához, amely előírná a digitális üzenetek tömeges átvizsgálását, beleértve a titkosított üzeneteket is, mindezt a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló anyagok (CSAM) terjedésének meggátolására hivatkozva.

A törvénytervezet elfogadására azonban végül nem került sor a belga elnökség utolsó napjaiban.

Ennek oka, hogy számos EU-s kormányzati delegált az üzenetküldő alkalmazások által a felhasználók adatainak védelme érdekében alkalmazott, végpontok közötti titkosítás (E2EE) elleni lépésnek tekintette a javaslatot. A CSAM-típusú anyagok terjedésével szembeni harc fontosságával bár a legtöbben egyetértenek, a technológiai cégek lobbistái és számos EU-s delegált is tiltakozással élt, mondván a rendszer hibái miatt rengeteg ártatlan ember kerülhet kellemetlen helyzetbe, ami pedig még veszélyesebb, hogy eszközt adnának a tagállamok kezébe egy tömeges megfigyelési rendszer kiépítésére.

A téma kapcsán Gyurkó Szilviával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával és gyerekjogi tanácsadójával beszélgettünk, aki szerint a legfontosabb feladat, hogy a technológiai cégek és a szabályozó hatóságok megtalálják a módját annak, hogy úgy világítsák át az üzeneteket és képeket, hogy ne sérüljön a felhasználók magánélethez, személyes adatokhoz fűződő joga – és hogy ennek fontosságát közérthetően magyarázzák el mindenkinek.

Miről szól pontosan a törvény?

Az üzenetküldő platformokon át lefolytatott beszélgetések, és továbbított csatolmányok átvilágításának ötlete először 2022-ben merült fel, amikor is egy olyan feltöltés-figyelésnek nevezett technológia bevezetését indítványozták gyermekvédelmi szervezetek, és EU-s delegáltak, amely képes lenne kiszűrni a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló anyagokat.

Ez azért lenne különösen fontos, mert az OECD jelentése szerint 2020-ról 2022-re közel másfélszeresére nőtt az ilyen tartalmak száma az interneten, ráadásul a többségük a népszerű platformokon keresztül terjed. A legtöbb elkövető (77 százalékuk) nem a dark webet használja, hanem teljesen hétköznapi szolgáltatásokat. A végpontok közötti titkosítást biztosító csatornákat keresésre, megtekintésre és tartalmak továbbítására is használják a rosszindulatú szereplők.

Igen ám, de a legtöbb üzenetküldő platform és technológiai cég azóta implementált egy olyan biztonsági intézkedést a felületére, melynek értelmében csak a küldő és a fogadó tekintheti meg az adott szöveges, képes, vagy videós tartalmat. Ez az úgynevezett végpontok közötti titkosítás, angolul end-to-end encryption (E2EE), ami ma már a Messenger, a Viber, a WhatsApp, a Signal és szinte minden beszélgetésre alkalmas platform alapját képezi.

A törvénytervezet ezután sokáig parkolópályára volt állítva, Gyurkó Szilvia szerint az előterjesztés szövege nagyon sok változáson ment át. Mint mondta, ez jelenleg 218 oldalas, és nagyon sok olyan szempont kopott ki belőle az évek során, ami az iparági szereplők felelősségét firtatta és rájuk vonatkozóan fogalmazott meg elvárásokat. Ezzel párhuzamosan a tagállamokra (az egyes országokban működő koordináló hatóságra) tevődik nagyobb felelősség, ők kapják a feladatok és hatáskörök nagy részét.

Marjai János / 24.hu Gyurkó Szilvia

Mik az aggályok?

A tervezet legújabb, feltöltés moderálási tervét májusban terjesztette elő a soros belga elnökség, és ennek lényege, hogy rákényszerítenék a techcégeket egy új, előzetes szkennelési technológia beépítésére, amely képes lenne átnézni a fényképeket, a videókat és az URL-eket, mielőtt a feladó elküldhetné azokat. Az EU-ban azonban a személyes adatok védelme érdekében nem lehet ezt ilyen simán megtenni, ezért önkéntes beleegyezésen alapulna a szkennelés.

A javaslat szerint tehát, ha hozzájárulunk a szkenneléshez, semmi változást nem fogunk észlelni az alkalmazások használatában, ha viszont nem járulunk hozzá, akkor megszűnik a videók, képek és linkek küldésének lehetősége.

A belga delegáció szerint pedig azáltal, hogy az elküldés előtt történne meg az átvizsgálás, megmaradhatna a végpontok közötti titkosítás. Az indoklás azonban nem győzött meg sokakat.

Miután június 20-ára nyilvánvalóvá vált, hogy az adatvédelmi aggodalmak miatt nem lenne meg a törvénytervezet elfogadásához szükséges többség, az Európai Tanács képviselői bizonytalan ideig elnapolták az ezzel kapcsolatos döntést. Ebben többek közt az is szerepet játszott, hogy maga az EU-s tanács jogi szolgálata is megkérdőjelezte, hogy a javasolt szöveg összeegyeztethető-e az általános megfigyelést tiltó emberi jogi törvényekkel.

Azonban messze nem a jogi szolgálat volt az egyetlen szerv, amely felemelte a szavát a törvénytervezet ellen. Claudia Canelles Quaroni, a kommunikációs és technológiai cégeket képviselő szövetség, a CCIA delegáltja szerint a javaslat nyomán fennáll a veszélye a nagyszámú fals pozitív eredménynek, és annak is, hogy túl sok indokolatlan blokkolást szenvedhetnek el ártatlan felhasználók. Sokan a bűnüldöző szervek jelentéstevő rendszereinek túlterhelésétől is tartanak, ahogy az is aggályként merült fel, hogy egyes kormányok az állampolgárok üzeneteinek tömeges megfigyelésére használhatnák az új technológiát.

Ahogy az várható volt, a techcégek sem repestek a megoldástól. A Signal üzenetküldő platform vezetője, Meredith Whittaker egészen odáig ment, hogy levélben jelezte: amennyiben a jelenlegi formájában elfogadják a törvényt, a titkosított üzenetküldőt üzemeltető cég kivonul Európából.

Háttérbe szorult a gyermekvédelem kérdése

Gyermekvédelmi szakemberként azt látom, amit valószínűleg a környezetvédők látnak a termelésüket »zöldítő« ruhaipari cégeknél: hangzatos mondatok tűnnek fel az iparági szereplők kommunikációjában, amik mögött ritkán vannak érdemi, konkrét és megfelelő nagyságrendű lépések

– mondta el a 24.hu-nak Gyurkó Szilvia.

A Hintalovon Alapítvány gyerekjogi tanácsadója szerint a tartalmak szűrését önkéntes alapon kevesen végezték el a múltban, és bár nagyszámú tartalmat törölnek, a bűnügyi felderítést végző szervek, például az Europol adataiból egyértelműen kiderül, hogy még ez is csak töredéke a valós mennyiségű, interneten terjedő, gyerekeket érintő szexuális visszaélésekről szóló tartalmaknak.

A szakember szerint nincsenek transzparens vállalati jelentések, nincsenek stratégiai elköteleződést jelentő programok, és nem fordítanak a valódi gyermekvédelemhez szükséges mennyiségű pénzt és erőforrást a problémára – ami a szakértő szerint azért nagyon cinikus, mert a techplatformok a 18 éven aluliakból is profitálnak.

Lapunk kérdésére Gyurkó elmondta, szerinte nem vitás, hogy a tartalmak átvilágítását anélkül meg tudnák oldani a techplatformok, hogy sérülne az adatok titkosítása, mivel „egy olyan szektorról beszélünk, ahol nem évente, hanem gyakorlatilag hetente vannak új innovációk, technológiai áttörések és korábban elképzelhetetlennek gondolt megoldások válnak széles körben alkalmazottá”.

Elmondása szerint az uniós rendeletalkotás folyamata során több megoldást is kínáltak erre a gyermekjogi szempontok mellett lobbizni próbáló civilek, így lenne hova nyúlni ötletekért.

A valódi kérdés tehát szerinte az, hogy mit kezdünk a szűrés során kapott „fals hamis” és a „fals igaz” riasztásokkal. A gyermekvédelmi szervezetek álláspontja szerint ezen a ponton (főleg a fals igaz esetekben) kell, hogy belépjen a személyes, humán erőforrással végzett szűrés-ellenőrzés, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy alaptalanul senki ne legyen meggyanúsítva azzal, hogy ilyen felvételeket küldözget.

Gyurkó Szilva szerint olyan átvilágítási megoldást kell találni, ami megfelel az arányosság és szükségesség kritériumainak, és megfelelő módon szabályozza a magánélethez való jog és a gyermekvédelem határát.

A reptereken is elfogadjuk, hogy átvilágítják a táskánkat, adott esetben levetetik a cipőnket és beletúrnak a neszesszerünkbe – mert ezt arányosnak és szükségesnek érezzük, és értjük az okait. Ugyanígy szükséges az online biztonságot is megteremteni: segíteni kell az embereket abban, hogy értsék a szempontokat, és olyan módon szabad csak az adatokhoz való hozzáférést biztosítani, ami szükséges és arányos. Az én tudásom szerint ennek a technológiai feltételei adottak

– jelentette ki a gyermekvédelmi szakember.

Kiemelte azt is, hogy teljesen érvényes aggodalom, amit sokan felvetettek, vagyis hogy fennáll annak a veszélye, hogy egyes tagállamokban az állam más célokra használja majd a rendszert – ez ugyanakkor jogállamisági kérdés, és minden problémát a maga területén kell megoldani. Az erre való hivatkozással nem szabad a gyermekvédelem lehetőségét gyengíteni – mondta.

Mi várható a magyar elnökség alatt?

A szabályozási folyamat nagyon nehézkesen és lassan megy – nagy valószínűséggel azért, mert maga az EU sem biztos abban, hogy mit és hogyan szeretne csinálni. A Hintalovon Alapítvány gyerekjogi tanácsadója szerint emiatt technológiai úttörők már nem lehetünk, a kontinens azonban szabályozás tekintetében (ahogy a GDPR-nál is) alkothat olyat, ami a világ élvonalában tartja.

Amikor a magyar álláspontról érdeklődtünk, a szakértő elmondta, hogy a folyamat kezdetén Magyarország egyike volt az előterjesztést legerősebben támogató 10 országnak, de az utóbbi időszakban ez megváltozott: a jelenlegi álláspontot nem ismerjük. Erről valóban kevés nyilvános információ érhető el, az Euronews törvénytervezetről szóló cikkében is csak egy rövid idézet olvasható a magyar delegáltaktól. Eszerint:

dolgoznak egy hosszú távú jogszabályi megoldás kidolgozásán a gyermekek online szexuális zaklatásának megelőzésére és leküzdésére, valamint a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni irányelv felülvizsgálatára.

Róka László / MTVA

A Hintalovon szerint a magyar elnökség terveiről sincsenek információik. Gyurkó állítása szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az eddigi folyamatban aktívan részt vett (vélhetően ők lesznek majd a koordináló hatóság, ha életbe lép a rendelet), de sok tekintetben nem transzparens az álláspontja. Kérdéseinkkel megkerestük az NMHH-t, akiket arra is kértünk, hogy tisztázzák álláspontjukat a törvényjavaslattal kapcsolatban. Válaszlevelükben ezt írták:

Az NMHH számára kiemelten fontos a gyermekvédelem kérdése. Az Internet Hotline jogsegélyszolgálat 2011 óta működik az NMHH égisze alatt, és azóta már több mint 17 000 bejelentést kezelt. A Hatóságunk folyamatosan figyelemmel kíséri az uniós döntéshozatalt. A gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet tervezetének egyeztetése a Bel- és Igazságügyi Tanácshoz tartozó munkacsoportban zajlik.

Hatóságunk az uniós döntéshozatalban részt vesz, azonban a magyar álláspont kialakításáért a Belügyminisztérium felelős. Mivel az uniós döntéshozatal folyamatban van, így nem rendelkezünk arról információval, hogy ki lesz Magyarországon »elfogadás esetében betartató szervezet«, arról a tagállamok a rendelet elfogadását követően döntenek.

Az Euronews szerint még ha június 20-án meg is történt volna a tervezet elfogadása, akkor is még csak az alapot fektették volna le az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács közötti, „háromoldalú egyeztetések” megkezdéséhez. Ám mivel ez kudarcba fulladt, szinte biztosra mondható, hogy a formális elfogadás 2024 őszén nem fog megtörténni.

A tagállamoknak és a Parlamentnek 2026 áprilisáig kell megállapodásra jutniuk, ekkor ugyanis lejár a közösségi hálózatokra vonatkozó jelenlegi moderálási irányelv. Ezt a rendeletet egyébként csak idén áprilisban sikerült meghosszabbítani, azt is csak azért, hogy egy alaposabb törvény vehesse át később a helyét. Amennyiben 2026-ig nem sikerül egyezségre jutni, könnyen lehet, hogy elhárul az akadály az érzékeny képek megosztása elől az érintett platformokon.

Kapcsolódó Kiépíthet kínai típusú megfigyelőrendszert a magyar kormány? A digitális állampolgárság és a kínai rendőrök jelenléte után egyes pletykák szerint kínai megfigyelőkamerák is érkezhetnek az országba. De lehetséges ez?

The post Európa nagy dilemmája: a gyermekek védelme vagy a privát szféránk fontosabb? first appeared on 24.hu.