Nemrégiben megjelentek olyab hírek, hogy az idén ősszel látványosnak ígérkező C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös magjának szétesése már elkezdődött és teljesen felaprózódhat a szeptemberi napközelsége előtt. Azonban az új megfigyelések szerint nincs szó a mag széteséséről és tovább fényesedik a csóvás égi vándor. Mindenképp érdemes megfigyelni ezt az üstököst, amíg csak lehet!

A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös igen közel, 0,39 CSE-re, vagyis kb. a Merkúr pályatávolságában kerül napközelbe 2024. szeptember 27-én, a földközelsége 2024. október 13-án lesz 0,42 CSE-re bolygónktól. A felfedezést követő hónapokban megjelent előrejelzések szerint az üstökös legnagyobb fényességét 2024 őszén érné majd el és várhatóan szabad szemmel is jól látható lesz. Tavalyi optimista előrejelzések szerint az üstökös az összfényességét tekintve fényesebb lehet az ég legfényesebb csillagainál is.

Mivel a C/2023 A3 az Oort-felhőből érkezett és igen közel lesz a Naphoz perihéliumban, ezért nagy a valószínűsége, hogy a jeges-poros magja napközel előtt vagy után esetleg szétesik. Zdenek Sekanina (sz. 1936), a neves cseh származású amerikai üstököskutató, aki korábban a NASA JPL munkatársa volt, a C/2023 A3 üstökösről az eddigi megfigyelések alapján a 2024. július elején közzétett vizsgálatában arra a következtetésre jutott, hogy az üstökös magjának darabokra történő szétesése már megkezdődött és folytatódni fog és nagy valószínűséggel teljesen szétaprózódik.

A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös porcsóvája szerkezete hamis színekkel kiemelve. A felvételt Ramon Naves készítette június 4,9174 UT-kor egy 30 cm-es f/9 tükrös távcsővel 103 perces expozícióval a spanyolországi Montcabrer Obszervatóriumban. A kép átlója 12,6 ívperc, égi észak fent, kelet balra van (Sekanina, 2024).

Sekanina következtetése az üstökös három megfigyelhető tulajdonságán alapult: 1) a nemgravitációs erőhatások megnövekedtek, 2) az összfényessége először növekedett, majd csökkenni kezdett, 3) a porcsóva szerkezete a porszemcsék tulajdonságainak megváltozására utalhat. Ezek azok a tényezők, amelyek egyidejű fellépése az üstökösmag szétesésére utal. A nemgravitációs erők megnövekedése a keringésre hat közvetlenül, esetleg még a mag forgására is. Ezek az erők a magból kiáramló anyag rakétaszerű hatása miatt vannak. A fényesség csökkenése az egyre kisebb törmelékdarabok aktivitásának csökkenését is jelenti. A porcsóva szerkezetének megváltozása a mag belsejéből kiszabadult porszemcsék tulajdonságainak megváltozásával függhet össze.

Ezek a jelenségek valóban jelenthetik a mag szétesését, mint ahogy az például a C/2012 S1 (ISON) esetében meg is történt közel a Naphoz. Azonban az említett három jelenség együttes előfordulása inkább csak szükséges, de nem elégséges feltételnek tűnik. Szép ellenpélda a C/2013 A1 (Siding Spring)-üstökös, ami egyébként 2014. október 19-én 41300 km-re haladt el a Mars középpontjától.

A C/2023 A3 esetleges szétesésével kapcsolatos előrejelzésekhez vélhetően érdemes lett volna megvárni a földi óriástávcsöves vagy a nagyfelbontású űrtávcsöves megfigyeléseket. Ilyenekre korábbi példa a C/1999 S4 (LINEAR)-üstökös magjának szétesési vizsgálata a Hubble-űrtávcsővel és az Európai Déli Obszervatórium 8 m-es teleszkópjával 2000-ben. Egyelőre a (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös esetében nincs szó a mag széteséséről, de érdemes figyelni, hogy bekövetkezik-e ilyen esemény.

A fenti inspirációk alapján már széleskörű megfigyelési kampány folyik. Emmanuel Jehin (STAR Instutute: Space sciences, Technologies and Astrophysics Research, University of Liege) és munkatársai a 60 cm-es TRAPPIST robottávcsővel (La Silla Obszervatórium, Coquimbo Region, Chile) 2024. július 4-én meghatározták az üstökös gáz- és porkibocsátásának mértékét, amikor az üstökös még 84 nappal a napközelsége előtt volt 1,81 CSE naptávolságban és 1,99 CSE földtávolságban. A vízzel kapcsolatos hidroxil (OH) kibocsátása 2,10 x 1028 molekula/s, a cián (CN) 5,39 x 1025 molekula/s, a kétatomos szénmolekula (C2) 1,66 x 1025 molekula/s volt. A porkibocsátása igen jelentős volt, ami miatt jól megfigyelhető porcsóvát alakulhatott ki. A becslések szerint ekkora aktivitást egy mintegy 2 km átmérőjű üstökösmag tud produkálni, ha a teljes felülete aktív, de ha a teljes felületének csak néhány 10 százaléka aktív – mint sok más üstökösnél, akkor a mag mérete nagyobb is lehet. Ezek a megfigyelések is azt mutatják, hogy a C/2023 A3 üstökös magja nem aprózódik és várhatóan őszre is nagy lesz az aktivitása, aminek következtében az előrejelzett fényességét is tartani fogja.

Eddig az üstökös kómaszerkezetében, alakjában sem kis sem nagy távcsövekkel nem mutattak ki a mag széteséséből adódó deformációkat, amelyeket a mag darabjai (pl. porcsomók, kis porkómák, mini-üstökösök) okoztak volna, illetve egészében a kóma alakja sem deformálódott a mag töredékeiből kiáramló poranyag miatt.

A C/2023 A3-ról 2024. július 13-án Eliot Herman (Rio Hurtado Valley, Chile) által az iTelescope hálózat T72-es számú 510 mm-es (20″) f/6,8 PlaneWave távcsövének 4 perces expozíciójával készített felvétel. Az üstökös kómája nem mutat a mag szétesésére utaló deformációt (Eliot Herman, flickr).

Mivel az Oort-felhőből érkező üstökösök magja gyakran széteshet – főleg a napközelségük idején, ezért is érdemes megfigyelni és követni a C/2023 A3 üstököst, akár szétesik, akár nem. Az üstökös megfigyelése nem lesz könnyű a Naphoz való látszó közelsége miatt.

A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös láthatóságáról részletes leírást a korábban megjelent hírünkben lehet megtalálni.

A Tsuchinshan-ATLAS-üstökös az októberi földközelségéhez közeli napokban már elég magasan lesz a kora esti égen nyugat felé. Földközelben 2024. október 13-án lesz, a kép az október 17-i kora esti égboltot mutatja az üstökössel és a látóhatár közelében a Vénusszal (EarthSky.org, 2023.03.03.).

A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.

Források:

Qicheng Zhang: C/2023 A3 is Behaving Normally (gorups.io, 2024.07.17.) SPACE.COM (2024.07.15.) PHYS.ORG (2024.07.16.) Eliot Herman (iTelescope, T72, 2024.07.12-13.) ATel#16705 (2024.07.12. 12:18 UT) Sekanina, Z. (astro.ph, arXiv:2407.06.166)

Kapcsolódó internetes oldalak:

Itt van a jövő év potenciálisan fényes üstököse! (MCSE, 2023.03.26.)