Felbocsátásának 25. évfordulója alkalmából a NASA által üzemeltetett Chandra röntgen-űrobszervatórium csapata 25 korábban nem közölt felvétellel lepte meg a csillagászat iránt érdeklődő nagyközönséget.

Az elektromágneses spektrum nagy energiájú régiójában, a röntgen hullámhossztartományban dolgozó Chandra-űrtávcsövet 1999. július 23-án, a Columbia űrsikló legénysége állította elnyúlt elliptikus Föld körüli pályára, melynek földtávolpontja a Föld–Hold távolság egyharmadánál található. Pályája miatt azonban a Chandra a Hubble-űrtávcsővel ellentétben nem volt többé szervizelhető az űrsikló segítségével, így mindössze öt éves élettartamra tervezték.

A Chandra csapatának születésnapi ajándéka: 25 korábban nem publikált fénykép a 25 éves űrtávcsőtől. A felvételeken a Chandra észlelései más távcsövek felvételeivel kombinálva jelennek meg. A kép kattintással nagítható. Balról jobbra és fentről lefelé: Rák-köd, Orion-köd, NGC 4435 és NGC 4438 galaxisok (The Eyes Galaxies), Macskamancs-köd, a Tejút központja, M16, Denevérárnyék-köd (Bat Shadow), NGC 7469, Virgo-halmaz, WR 124, G21.5-0.9, Kentaur–A, Cassiopeia–A, NGC 3532, NGC 6872, Hb 5, Abell 2125, NGC 3324, NGC 1365, MSH 15-52, Arp 220, Jupiter, NGC 1850, MACS J0035, SN 1987A. Forrás: NASA/Chandra.

Az űrobszervatórium azonban minden várakozást felülmúlva negyed évszázad elteltével jelenleg is működik. És noha ez a hosszú idő nem múlt el fölötte nyomtalanul, mind a mai napig hasznos és fontos tudományos munkát végez sok más földi és világűrbeli műszerrel együttműködve.

Kozmikus röntgensugárzást nagy energiájú asztrofizikai folyamatok, forró égitestek és közegek bocsátanak ki magukból. A világűrnek sok, különösen érdekes tartománya tanulmányozható ennek a sugárzásnak a megfigyelése révén. Felrobbant csillagok maradványaitól kezdve fekete lyukak körül örvénylő törmelékkorongokon, csillagokon és galaxisokon át egészen az exobolygókig számtalan különféle égitest bocsát ki röntgensugárzást, így mindezek megfigyelhetőek a Chandra-űrtávcsővel.

A 25 éves Chandra az egész emberiség tudásvágyának az eredménye és sikertörténete, és nem lett volna lehetséges egy kitartó és elkötelezett csapat folyamatos háttérmunkája nélkül. Az űrtávcső ötlete először 1976-ban merült fel, míg sok évnyi előkészítési munkálatokat követően beválasztották a NASA négy nagy programja közé, a Hubble-, a Spitzer- és a ma már visszavonult, gamma-sugárzást vizsgáló Compton-űrobszervatóriumok mellé, melyek mindegyikét más és más hullámhossztartomány megfigyelésére tervezték.

Fantáziarajz a teljesen kinyitott Cnadra-űrtávcsőről, a háttérben egy csillagkeletkezési régióval. Forrás: NASA.

A Chandra pályafutása során olyan jelenségeket fedezett fel és tanulmányozott, amelyek némelyikéről annak idején még sejtelmük sem lehetett az űreszközt tervező és építő asztrofizikusoknak és mérnököknek. Mindemellett a Chandra a jelenlegi mezőnyben is megállja a helyét. Tavaly például a James Webb-űrtávcsővel közös megfigyelési program keretében fedezték fel vele a két valaha látott legtávolabbi fekete lyukat.

A röntgentávcső a tervezése idejében annyira új koncepció volt, hogy nem csak a műszereket, de a megépítésükhöz, tesztelésükhöz és a kalibrációhoz szükséges eszközöket és laboratóriumokat is vele egyidőben kellett kifejleszteniük a NASA Marshall űrközpontjában dolgozó munkatársaknak. A felbocsátás óta eltelt 25 év alatt az űrobszervatóriumot működtető csapat lényegében többször is kicserélődött. Ugyanakkor a váratlan helyzetek, az űreszköz öregedésével járó halmozódó nehézségek távolból való leküzdése során felhalmozódott tapasztalat nem vész el, hiszen az asztrofizika terén elért eredmények mellett ezt a tudást is szakfolyóiratokban publikálják a szakemberek.

A Chandra tudományos eredményeiből több mint 700 doktori értekezést írtak, a megfigyelési adatokkal több mint 3500 egyetemi hallgató és doktorandusz, 1700 posztdoktor, valamint ötezernél is több projektvezető kutató dolgozott világszerte. A Chandrával elért eredményekből több mint 10 ezer lektorált folyóiratcikk született, ami a tudományos szempontból legeredményesebb küldetések közé emeli a röntgen-űrobszervatóriumot. A röntgentávcső iránt olyan óriási az érdeklődés, hogy az obszervatórium kapacitása az igényelt észlelési programoknak csupán ötödére elegendő.

A Chandra a pályára állítása előtt, a Columbia űrsikló rakterében, 1999. július 23-án. Forrás: NASA.

A jeles évfordulóról Eileen Collins, a Columbia űrsikló Chandrát világűrbe juttató küldetésének parancsnoka is megemlékezett: „Az STS-93 teljes legénysége rendkívül büszke a Chandra röntgen-űrobszervatóriumra, és a csillagászatnak ezt az ékességét megalkotó és világűrbe juttató csapatra. A Chandrával az elmúlt 25 évben tett felfedezések újra és újra ámulatba ejtettek és lenyűgöztek bennünket.”

Források: NASA – Chandra