Matt Damon lefektette, hogy a DVD piac kihalásával meghalt a mid budget movie, most Vince Vaughn feltűnt, hogy emlegesse a döntéshozók biztonsági játékát, mint okot az R besorolású “nagy” komédiák visszaszorulására.

Röviden: a döntéshozók nem akarják elveszteni az állásuk, ezért követik a “létező termék”-re építést, hiszen így ha bukta, akkor is foghatják arra, hogy ők követték a szabályokat, nem lehet kirúgás a jutalmuk.

They just overthink it, and it’s like, it’s crazy, you get these rules, like, if you did geometry, and you said 87 degrees was a right angle, then all your answers are messed up, instead of 90 degrees. So there became some idea or concept, like, they would say something like, ‘You have to have an IP.’

The people in charge don’t want to get fired more so than they’re looking to do something great, so they want to kind of follow a set of rules that somehow get set in stone, that don’t really translate, but as long as they follow them, they’re not going to lose their job because they can say, ’Well, look, I made a movie off the board game Payday, so even though the movie didn’t work, you can’t let me go, right?’

Avagy senki nem mer kockáztatni? Mondjuk a kijelentés szinte minden nagy filmre áll, nem csak a felnőtt komédiákra, amikből tavaly kaptunk is párat, meg is bukott a nagyobb részük, és ami siker volt (No Hard Feelings), az sem kiugró, ha jól emlékszem.