Több oldalról is prés alatt vannak a Magyarországon működő legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók. Miközben tevékenységükből fakadóan egyedi kockázatot futnak (egészségről, gyógyításról és végső soron emberéletekről beszélünk), a szektor nyereségessége a legutolsó adatok alapján inkább romlik. Ez pedig alapvetően abból fakad, hogy nemcsak a betegekért folyik egyre élesebb verseny, de a - magánklinikák kapacitását valójában meghatározó - szakemberekért is ádáz harcot vívnak a szereplők. A kilátások is nagyon érdekesek: a betegek beáramlása tovább növekedhet, ami kedvező trend az árbevétel szempontjából, viszont a rendelkezésre álló humánerőforrás tekintetében nem várható javulás, ami azt is jelenti, hogy a szűkös HR-kínálat miatt, valamint az orvosok kimagasló alkupozíciója végett (és mivel számtalan lehetőség közül választhatnak, állami és magán szektor) a következő években is nyomás alatt maradhatnak a marzsok. Pozitív fordulat akkor jöhetne, ha a szolgáltatók a megemelkedő költségek egyre nagyobb részét tudnák továbbhárítani a betegekre, akik már most is jellemzően a 40 ezer forintos vizitdíjakkal találkoznak. És akkor még az állam szabályozó erejét meg sem említettük.