A már-már klisébe hajló amerikai politikai bölcsesség úgy tartja, az elnökjelöltek első legfontosabb döntése, hogy kit választanak, ki szerepeljen a nevük alatt a szavazólapon. Donald Trump július 15-én jelentette be, hogy J. D. Vance ohiói szenátort kérte fel alelnökjelöltnek, míg Kamala Harris a héten Tim Walz minnesotai kormányzót tette meg második emberének. Bár általánosságban nehéz lenne sok közöst találni a republikánus Trumpban és a demokrata Harrisben, egyesek úgy vélik, abban osztoznak, hogy óriási stratégiai hibát vétettek, amiért nem „egy országot egyesíteni képes”, középutas politikusra esett a választásuk. Mi sem szemléltetné jobban a másik oldal kárörömét, hogy demokraták és republikánusok egyaránt ironikusan „gratuláltak” az ellenfelüknek. De vajon valamelyik oldal túl hamar ivott előre a medve bőrére?