Az Európai Űrügynökség Gaia küldetése több mint 350 olyan kisbolygó körül fedezett fel potenciális holdakat, amelyekről eddig nem tudtuk, hogy van kísérőjük.

Korábban a Gaia olyan kisbolygókat vizsgált, amelyekről ismert volt, hogy kísérővel rendelkeznek, és beigazolódott, hogy az úgynevezett kettős kisbolygók apró holdjai megjelennek a távcső rendkívül pontos asztrometriai adataiban. A mostani felfedezés azonban bizonyítja, hogy a Gaia képes új kettős kisbolygókat is felfedezni.

A Gaia több száz kisbolygó holdját fedezte fel. (ESA)

„A kettős kisbolygókat azért nehéz megtalálni, mert többnyire kicsik, és nagyon távol vannak tőlünk.” – mondja Luana Liberato (Observatoire de la Côte d’Azur), a kutatás eredményeit közlő tanulmány vezető szerzője. „Annak ellenére, hogy várhatóan az aszteroidák egyhatodának van kísérője, eddig az egymillió ismert kisbolygóból mindössze 500-at találtunk kettős rendszerben. Ez a felfedezés azonban azt mutatja, hogy számos aszteroida holdja csak arra vár, hogy megtaláljuk.”

Ha ezt a felfedezést megerősítik, akkor 352 új kettősünk van, így majdnem megduplázódik az ismert, holddal rendelkező kisbolygók száma.

Az aszteroidák lenyűgöző égitestek, amelyek betekintést nyújtanak a Naprendszer kialakulásának és fejlődésének történetébe. A kettősök még izgalmasabbak, mert lehetővé teszik számunkra, hogy tanulmányozzuk, hogyan alakulnak ki, ütköznek és lépnek kölcsönhatásba egymással a különböző égitestek.

Egyedülálló égboltfelmérő képességeinek köszönhetően a Gaia 2013-as felbocsátása óta számos fontos felfedezést tett.

Kisbolygók a Gaia harmadik adatközlésében. (ESA)

A Gaia harmadik adatközlése több mint 150 ezer kisbolygó helyzetét és mozgásadatait tartalmazza olyan pontosan, hogy a kutatók mélyebbre áshattak, és elkezdhettek olyan kisbolygók után kutatni, amelyek jellegzetes imbolygó mozgásmintával bírnak – ezt a mozgást egy kísérő okozhatja. (A mechanizmus hasonló ahhoz, amit itt egy kettőscsillagnál látunk.) A Gaia a kisbolygók kémiai összetételéről is gyűjtött adatokat, melyek segítségével összeállt az aszteroidák reflexiós spektrumának eddigi legnagyobb gyűjteménye.

A küldetés tavalyi „célzott adatközlésének” (Gaia Focused Product Release) részeként hússzor pontosabbá tették a Gaia harmadik adatközlésében meghatározott több mint 150 ezer pályát. Még ennél is több kisbolygó pályája várható a Gaia közelgő negyedik adatközlésében (várhatóan 2026 közepén).

A Gaia több mint 150 ezer kisbolygó pályáját mérte fel. (ESA)

„A Gaia kiváló kisbolygókutatónak bizonyult, és keményen dolgozik azon, hogy feltárja a kozmosz titkait a Naprendszeren belül és azon túl.” – mondta Timo Prusti, a Gaia projekt kutatója. „Ez a tudásanyag rávilágít arra, hogy a Gaia minden adatközlése jelentős előrelépés az adatminőség terén, és demonstrálja a küldetés által elért csodálatos, új tudományos eredményeket.”

Illusztráció a Heráról, amint elhalad a Didymos mellett a Dimorphos felé. (ESA)

Az Európai Űrügynökség a továbbiakban is kutatni fogja a kettős kisbolygókat a jövőbeni Hera űrszonda segítségével, amelyet a tervek szerint ebben az évben fognak felbocsátani. A Hera a NASA DART küldetésének nyomába lép, amely 2022-ben kisbolygó-eltérítési tesztet hajtott végre, melynek során ütközött a Didymos kisbolygó körül keringő Dimorphos holddal. A Hera fel fogja mérni az ütközés eredményeit. Ez lesz az első űrszonda, ami megközelít egy kettős kisbolygót.

A csillagászok a Gaia segítségével megfigyelhették a Didymos által vetett árnyékot, amikor 2022-ben távoli csillagok előtt haladt el. A Gaia által meghatározott kisbolygó-pályaadatok és az elmúlt években készült rendkívül pontos csillagtérképek drasztikusan javították a csillagfedések megfigyelésének hatékonyságát, ami szintén bizonyítja a küldetés hatalmas értékét a Naprendszer kutatásában.

Az eredményeket bemutató tanulmányt azt Astronomy & Astrophysics fogadta el közlésre, online pedig itt érhető el.

Forrás: ESA