Talán senkinek sem árulok el nagy titkot, de a fejlett világ – benne Magyarország – egy-egy átlagos lakója életvitelével hatalmas terhet rak a környezetre. Közlekedésünk, otthoni és munkahelyi energiafogyasztásunk, hulladéktermelésünk, táplálkozásunk, öltözködésünk és számos más tevékenységünk egyszerűen fenntarthatatlan, azzal lényegében kizsigereljük a bolygót, magunkat, az elkövetkező generációkat hozva nehéz helyzetbe.

Valószínűleg az sem okoz meglepetést, hogy léteznek megoldások, amelyekkel mérsékelhetőek hatásaink, ezek közül a legismertebbek a közösségi közlekedés, az energiahasználat csökkentése, a zöldenergia kiaknázása, az újrahasznosítás, a húsfogyasztás minimalizálása és a helyi termékek előnyben részesítése. Optimális esetben az ember ezek mindegyikére ügyelni tud.

Nem csupán etikai kérdésről van szó, ha odafigyelünk a fenntarthatóságra, azzal a mi életünk is kényelmesebbé, kellemesebbé és akár megfizethetőbbé válik. Egyrészt sok kicsi sokra megy alapon a fosszilis energiahordozók elhagyásával enyhíthetjük az éghajlatváltozás mértékét – amivel például az aszály- és hőségveszélyt mérsékelhetjük –, másrészt a környezetbarát megoldások gyakran olcsóbbak és egészségesebbek is:

ha kisebb a károsanyag-kibocsátásunk, alacsonyabb a légszennyezés, ha kevesebb húst és több zöldséget eszünk, sokat spórolhatunk, és számos betegség kockázatát csökkenthetjük, ha fejlesztjük háztartásunk energiahatékonyságát, azzal már akár rövid távon is pénzt takaríthatunk meg a kisebb rezsivel, és még a benti klímát is javíthatjuk.

A Velux az Effekt dán tervezőirodával, valamint az Artelia francia mérnöki és projektmenedzsment vállalattal közösen megvalósított Living Places projektje elsősorban utóbbi szempontot tartja a fókuszban, miközben egyéb zöld megközelítésekre is lehetőséget teremt.

A mintalakóhely otthonai az aktív ház megközelítésre alapozva, nagyrészt fenntartható alapanyagokból, a hagyományos technikákhoz képest olcsóbban és gyorsabban épültek, nagy előnyük továbbá az energiahatékonyság, az egészséges benti környezet, valamint a könnyű alakíthatóság.

A közelmúltban ellátogattam Koppenhágába, hogy eltöltsek két éjszakát az egyik prototípusban, egy házban, amely szinte önálló életet él.

Velux

Öt alapelv

A Living Places öt alapelv mentén valósult meg, a tervezők

egészséges, közösségi, egyszerű, adaptív és skálázható lakókörnyezetet akartak teremteni.

A gyakorlatban az egészséges faktor azt jelenti, hogy a házak kialakításakor egyszerre ügyeltek az abban élők és a bolygó egészségére. Előbbit a szenzorokkal ellátott, a benti környezetet monitorozó és optimalizáló rendszer segíti, utóbbit pedig a környezetbarát alapanyagok, a napelemek, a napkollektorok, az energiatároló, a levegő-víz hőszivattyú és a környezeti adottságok kiaknázása támogatja.

A közösségi megközelítés gyakorlatilag arról szól, hogy a lakóterület ne önálló házakra és kertekre tagozódjon, hanem egyetlen, nagyobb egységet alkosson. A helyszínt a magánotthonok mellett olyan, mindenki számára hozzáférhető terekkel és kényelmi szolgáltatásokkal látták el, amelyek segíthetik a lakókörnyezet tagjainak kapcsolódását. Emellett a tervezőasztalnál lényegi tényező volt, hogy az erőforrások is közösek legyenek, az akkumulátorhoz például mindkét, a helyszínen kiépített háztartás hozzáfér.

Az egyszerűség esetében az alapanyag az egyik kulcs: a struktúrák mind fából épültek, az első lakóházat favázas, gerendás, a másodikat pedig rétegragasztott fapaneles módszerrel hozták létre. A struktúrák modulárisak, alig igényelnek karbantartást, ráadásul könnyen fejleszthetőek és javíthatóak.

Az adaptivitás lényege, hogy az elemek készen érkeznek az építkezés helyszínére, a szerkezetek így könnyedén skálázhatóak, az automatizált gyártásnak köszönhetően pedig az építkezés gyorsan és költséghatékonyan megvalósítható. Az egyes struktúrák változatos környezetekhez igazíthatóak, a jelenlegi helyszín otthonai például egy dániai kertváros háromszobás, kis alapterületű, földszintből és két emeletből álló családi házai lehetnének.

Az adaptivitáshoz szorosan kapcsolódik a skálázhatóság. A Velux a projekttel a lakóhely-tervezés és finanszírozás hagyományos módszerein igyekszik túllépni, egyszerűbb, fenntarthatóbb és megfizethetőbb megközelítéseket kínálva.

Fontos a közösség

A Living Places épületeit 2023 nyarán, az Építészek Nemzetközi Szövetsége által odaítélt Világ Építészeti Fővárosa cím alkalmából építették fel Koppenhágában. A struktúrák könnyedén le- és felszerelhetőek, a projekt heteken belül át is települ egy új helyszínre.

Velux

A kísérleti lakókörnyezet már helyszínválasztása miatt is igen érdekes: az épületeket a belvárostól délnyugatra fekvő Vesterbróban, Koppenhága egykor nagyon rosszhírű, manapság dinamikusan fejlődő városrészében állították fel. A közeli metróállomástól a Living Places irányába vezető gyalogút mentén táblák hirdetik, hogy az önkormányzat milyen beruházásokat álmodott meg a környékre, a Jernbanebyenben, a régi vasúti terepen, amely jelenleg a dán főváros leggyorsabban alakuló területe.

Maga a Living Places helyszín négy nyitott, bárki számára látogatható pavilonból – egy közösségi épületből, illetve három kiállítótérből –, egy raktárból és energetikai központból, a már említett két otthonból, valamint kisebb kertecskékből és egy veteményesből áll.

A területet nem veszi körbe kerítés, bárki bemehet, ami jól jelzi a kiváló közbiztonságot.

A projekt szempontjából a közösségi elv elsőrendű volt, a Velux és partnerei a környezetet úgy álmodták meg, hogy az támogassa az egy helyen élők kapcsolódását. Ott tartózkodásom alatt nemcsak ideiglenes szomszédjaimmal találkoztam, a Living Places láthatóan valóban közösségi helyszínként funkcionál: kutyasétáltatók, bámészkodók tűntek fel, noha nem éppen frekventált területről beszélünk.

Sőt, olyanokkal is összefutottam, akik néhány blokkal távolabbról érkeztek, hogy a veteményesben gyűjtsenek salátát. A helyi kultúra velejárója, hogy a termést nem akarja senki lefosztani, ehelyett mindenki annyit gyűjt, hogy az utána érkezőknek is jusson – elvégre közös érdek, hogy a kert a későbbiekben is működőképes maradjon. A zöldterületeket egyébként külön kertész kezeli, állandó lakók mellett a közösség együttesen dolgozhatna a fenntartáson.

A zöldségfogyasztás támogatása mellett a tervezők más fenntarthatósági tényezőkre is ügyeltek, a helyszín például – Koppenhágában már-már kötelező módon – kerékpárral könnyedén elérhető, a raktárnál pedig szép számmal akadnak biciklitárolók. Az egyik kiállítótér amúgy egy egykori vasúti sín fölé épült, jelezve, hogy akár a közösség állomásaként is működhetne, de közös elektromosautó-töltőnek és garázsnak is helyet adhatna.

A ház, amely él

A két éjszakára a fapaneles házba költözhettem be. A komfortérzetemnek nem tett túl jót, hogy a nyers fa színe és a berendezés miatt úgy éreztem, mintha egy bútorkatalógus egyik lapján élnék, fontos azonban leszögezni: még ha lakható is az otthon, mégis csak kiállítótérről van szó. Az egyes épületek a való életben természetesen személyre szabhatóak lennének, a helyszínen pusztán a demonstráció a cél.

Amit a mintaházjelleg az élményből elvett, azt kamatostul visszaadta az otthon működése: az ember odabent tényleg úgy érzi, hogy a ház él, lélegzik.

Mivel időnk jelentős részét zárt térben töltjük, a benti környezet komoly hatással lehet egészségünkre. Ugyan a légszennyezés kapcsán a többség a várost beterítő szmogra asszociál, a káros, például a sütéssel keletkező részecskék otthonainkban is jelen vannak. Emellett a mesterséges fény vagy a túlzott sötét szemünket terhelheti meg, ráadásul közérzetünket is ronthatja.

A Living Places megtervezésekor éppen az volt a cél, hogy a lakók minél komfortosabban érezzék magukat, a benti tér pedig a lehető legegészségesebb legyen. Nem kellett sok időt eltöltenem odabent, hogy megtapasztaljam, az aktív ház ebben hogyan tud segíteni.

Nagyjából negyed órával az érkezés után az otthon máris elkezdett automatikusan kinyitni egy-egy ablakot, behúzni egy-egy árnyékolót, hogy javítsa a benti légminőséget és fényviszonyokat. A ház különböző pontjain elhelyezett érzékelőknek köszönhetően a rendszer egyszerre képes monitorozni a benti fényt, hőmérsékletet, levegőminőséget, akusztikát, illetve a házat körülvevő környezetet.

Az otthon figyelembe veszi az aktuális napszakot, időjárást és egyéb faktorokat, hogy fenntartsa a stabil körülményeket. Az egyes funkciók természetesen manuálisan is állíthatóak, sőt, rögzíthető is az éppen aktuális beállítás, egy appon keresztül pedig folyamatos visszajelzést küldhetünk komfortérzetünkről.

24.hu

A bolygó is fellélegzik

A rendszer hatékonyságának alapja az érzékelők mellett az otthon ablakainak tájolása, kiváló szellőzési képessége, természetes megvilágítása, egymásba nyíló nagy terei és remek hőszigetelése. Az aktív ház működése egyébként nem pusztán jobb beltéri környezetet teremt, hanem az egyéb energiahatékony megoldásokkal kombinálva a felhasznált energia mennyiségét is csökkenti, aminek nemcsak a tulajdonos pénztárcája, hanem a bolygó is örülhet.

Hogy a projektben részt vevő cégek jobban megértsék a prototípusokkal elért eredményeket, egy harmadik fél megbízásával hatástanulmány készült a helyszínről.

A mérések alapján a hasonló méretű lakóépületeket tekintve jelenleg a Living Places mintaépületei büszkélkedhetnek Dániában a legkisebb karbonlábnyommal és az egyik legjobb beltéri klímával.

A fa, mint építési alapanyag előtérbe helyezésével önmagában drámaian csökkenthető az építkezés okozta kibocsátás, a már kész otthon évi emissziója pedig négyzetméterre vetítve közel harmada egy átlagos, új építésű dániai családi házénak.

Ami még inkább megdöbbentő, az a ház hosszú távú környezeti hatása. A régióban tipikusnak mondható, 184 négyzetméteres, egyszintes, beton alapú, téglából épült, padló- és távfűtéses, gépi szellőztetésű családi ház 50 év alatt mintegy 102 tonna szén-dioxidot bocsát ki, míg a Living Places 147 négyzetméteres, háromszintes, favázas, hőszivattyús, radiátoros, napelemes és természetes, illetve hibrid szellőzésű háza csupán 28 tonnát.

Nagy házak, de minek

A Living Places létrehozásakor a tervezők figyelembe vették, hogy otthonaink térrészeinek mintegy 37 százalékát használjuk csak rendszeresen, valamint azt, hogy a terület-felhasználás és a belső környezet szempontjából a háromszintes megközelítés előnyösebb. A referenciaépülethez képest így a mintaházak kisebb alapterületűek.

A kevesebb emisszió a felhasznált építőanyagok mellett az energiahatékonyságnak tudható be, a ház már említett, kiváló hőszigetelése például hideg időben bent tartja a hőt, miközben a felvont redőnyökön át a nap fűti a házat. Melegben ezzel szemben a lehúzott redőnyök vagy éppen a szellőztetés csökkenti a hűtés szükségességét, ezzel együtt pedig az elhasznált áram mennyiségét.

Ha mégis szükség van hűtésre, fűtésre, gépi szellőztetésre vagy világításra, az áramot napenergia biztosítja. Koppenhágai tartózkodásom alatt napos és meleg, valamint hideg, szeles és esős időjárást is megtapasztaltam, a hőmérséklet viszont a gépi hűtési és fűtési rendszer bekapcsolása nélkül is egyenletes maradt bent.

Amennyiben a Living Places technológiájával egy nap valódi, állandóan lakott otthonok épülnének, a háztulajdonosok a beruházás mellett a fenntartáson is jelentős összegeket spórolhatnának. A modellszámítások szerint a referenciaépülethez viszonyítva a teljes költségek akár 22 százalékkal is mérsékelhetőek a hasonló házakkal.

Velux

Érdemes kiemelni: a fenti, pozitív eredményeket úgy sikerült elérni, hogy a projektben új technológiákat nem, csak meglévőket használtak fel. Ez is bizonyítja, hogy mérnöki szempontból minden adott az egészségesebb, fenntarthatóbb és olcsóbb lakhatásra.

Ukrajnában épülhetnek új otthonok

A pozitívumok mellett azért nem árt hozzátenni, hogy a két éjszaka alatt nem teljesen sikerült megbarátkoznom a ház szerkezetével és működésével – igaz, hosszabb távon valószínűleg ezekhez is hozzá lehet szokni. A háromszintes megoldás az egyetlen, lenti fürdőszobával például meglehetősen kényelmetlennek bizonyult, mivel a hálószobák az első és a második emeleten kaptak helyet.

Továbbá: a ház szinte állandó neszelése napközben ugyan nem zavaró, ha viszont az ember hozzám hasonlóan nem alszik túl mélyen, éjszaka fel-felriadhat miatta. Emellett a mintaházban egy-egy ablaknál a sötétítés sem bizonyult tökéletesnek, és mivel fényben csak legkimerültebb állapotomban tudok jót aludni, lényegében napkeltétől kezdődően felkelésig félálomban vergődtem.

Ezek a problémák természetesen orvosolhatóak, a jövő háztulajdonosai például kialakíthatnak fenti vécét, éjszakára lezárhatják a ház automatizmusait, és telepíthetnek komolyabb redőnyöket. A Living Places egyik fő elgondolása éppen a személyre szabhatóság, a moduláris, skálázható otthonok elviekben egy vidéki, többgyermekes család vagy egy belvárosi szingli számára is kényelmessé tehetőek.

Arra azonban érdemes kitérni, hogy a házakat mérsékelt klímára, dániai körülményekre tervezték. Ahhoz, hogy a koncepciót más, merőben eltérő környezetekben, például száraz, forró régiókban is alkalmazhassák, mindenképp további munkára lesz szükség.

A Velux és partnerei jelenleg is dolgoznak a prototípus továbbfejlesztésén. Hogy a Living Places megközelítésből mikor lehet piacon is elérhető megoldás, kérdéses, a koppenhágai projekt azonban elsősorban nem is a konkrét termékfejlesztésről, hanem a lehetőségek demonstrálásáról szól.

Ami biztos: a nem is annyira távoli jövőben többen is beköltözhetnek majd hasonló lakóhelyekre, a Velux és partnerei ugyanis megállapodást kötöttek a dán SOS Gyermekfalvakkal. A cél, hogy az ukrajnai háború miatt áttelepített gyermekek számára biztosítsanak otthonokat a helyi körülményekhez igazítva, a Living Places öt alapelvét követve, így segítve az ország újjáépítését.

The post Ilyen az, amikor él a ház körülöttünk first appeared on 24.hu.