Az ELTE részvételével zajló RHIC STAR együttműködés szakértői 6 milliárd részecskeütközést vizsgálva észleltek egzotikus antirészecskéket – írja az ELTE oldala. A felfedezés az anyag és az antianyag közötti különbségek megismerésében is segítheti a kutatókat.

A Relativisztikus Nehézion-ütköztető (RHIC) atommagok összeütköztetésével a korai világegyetem körülményeit rekonstruálja. Az RHIC STAR kísérletben 6 milliárd ütközést vizsgáltak az ezekből származó részecskék nyomát tanulmányozva.

Az óriási mintában egy újfajta antianyag-atommagot fedeztek fel, amely az eddig észleltek közül a legnehezebb.

A négy antianyag-részecskéből  (egy antiprotonból, két antineutronból és egy úgynevezett antihiperonból) álló egzotikus anti-atommagokat antihiper-hidrogén-4-nek nevezik.

A RHIC STAR együttműködés tagjai házméretű részecskeészlelő berendezésük segítségével elemezték az ütközésben keletkező nyomok részleteit. Tanulmányukban arról is beszámolnak, hogy az egzotikus antirészecskéket az anyag és az antianyag közötti különbségek keresésére is lehet használni.

„Az anyagról és az antianyagról szóló fizikai ismereteink szerint az antianyagnak – az ellentétes töltést kivéve – ugyanazok a tulajdonságai, mint az anyagnak: ugyanaz a tömege, ugyanaz az élettartama, és ugyanazok a kölcsönhatásai” – mondta a STAR munkatársa, Csunlin Vu, a Lancsoui Egyetem és a Kínai Modern Fizikai Intézet közös Magfizikai Tanszékének doktorandusz hallgatója. „A valóság azonban az, hogy a mi világegyetemünk inkább anyagból, mint antianyagból áll, noha a feltételezések szerint mindkettő azonos mennyiségben jött létre a mintegy 14 milliárd évvel ezelőtti ősrobbanás idején. Hogy miért az anyag dominál az univerzumunkban, az még mindig kérdés, és nem tudjuk a teljes választ” – tette hozzá.

Az antianyag vizsgálatára kiváló helyszín a RHIC, az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának magfizikai kutatásokat végző létesítménye a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban. Nehézionok – elektronjaiktól megfosztott és közel fénysebességre gyorsított atommagok – ütközéseivel az alkotóelemek (protonok és neutronok) megolvadnak.

Az így keletkező kvarkok és gluonok – a látható anyag legalapvetőbb építőkövei – „levesében” születő energia új részecskék ezreit hozza létre. A korai világegyetemhez hasonlóan a RHIC is közel azonos mennyiségben termel anyagot és antianyagot. Az anyag- és az antianyag-részecskék jellemzőinek összehasonlítása során a kutatók nyomokat találhatnak valamilyen aszimmetriára, amely a mai világban az anyag létezése felé billentette a mérleg nyelvét.

„Az atommagokat is összetartó, felépítésüket meghatározó erős kölcsönhatás kutatása nagy részecskegyorsítóknál végezhető, mint amilyen a RHIC vagy a genfi SPS és LHC, vagy a Németországban épülő FAIR. A helyzet az elektromosság XIX. századi kutatásához, megértéséhez, illetve végül alkalmazásához hasonló. Jelenleg egyre jobban értjük ezt a kölcsönhatást is, a felhalmozott tudásnak pedig az orvoslástól az anyagtudományig sokféle alkalmazása van már most is” – nyilatkozta Csanád Máté egyetemi tanár, a STAR-ELTE kutatócsoport vezetője.

The post Új antianyag-atommagot fedeztek fel first appeared on 24.hu.