Ha egy nő, akkor megfontolandó, hogy biztosan azt mondja-e, amit, és nem éppen az ellenkezőjét. Megszokásból, társadalmi berögződésből, de nem lehetetlen a rátartiság ténye sem. Ha egy nő, akkor akár kettő is, vagy három. Ha egy nő, le fogja tépni, meg fogja rágni, félre fogja tolni, körömmel kocogtatni, kicsit simítani, visszazárni. Zörögni is máshogy, zörögve. Ha egy nő, akkor anya. Ha egy nő, akkor szerető. Ha egy nő, az biztos, hogy más illat lesz a táska alján. Ha egy nő, úgy nehezebb, ha egy nő, úgy látványosabb, ha egy nő, úgy puhább, ha egy nő, úgy inkább pengeélen hulahoppozó gumikacsa a megfejtés, mintsem igazi nemek közötti igazságkonszenzus. Ha egy nő, akkor lekapargatja a sörösüveg címkéjét, ha egy nő, akkor zavar, ha zavar, akkor kaparászás. Ha sör, ha nő, ha szeret, ha címke, akkor már mindegy. Ha egy nő lát, akkor hirtelen megszaporodik az út, amin keresztül hangyák cipelik maradványainkat a lakás egyik pontjából egy soha fel nem fedezett másikba. Ha egy nő, akkor vér. Ha egy nő, akkor vár. Ha egy nő, egy nő, száz. Ha egy nő lép, az párduc. Ha egy nő megmarkolja a fekete virágföldet, kiegyezik az idővel és az ásóval. Ha egy nő, megfeszül, kis ér a halántékon, alig látszik, de csak akkor, ha egy nő, máskor sose. Ha egy nő, akkor hullám, eperfa, Római part, lomi, lázálom, malom, halom. Ha egy nő nő. Ha egy nő nem nő. Ha nő. Ha egy nő élvezettel eszik, ha egy nő élvez, ha egy nő él. Ha egy nő, akkor viszonyítási alap, viszonyunk alap, alapvetés a viszony, vagy annak a fenn nem állása, illetve a semmilyensége, de nem eltagadható pont itt a relációba helyezett önmagánkívülisége. Ha egy nő, akkor finom. Ha egy nő, akkor kicsit kiül a szája szélére a kecsap, de nem szólok neki. Szalvéta akarok épp lenni. De csak mert van benne némi gyűröttség. Gyűrögessen a nő, nőjön nő a tenyeredbe, a harmadik szemed helyére. Vagy a hátad közepére. Ha nő, akkor gesztenyével a zsebében teszi el a télikabátot. Ha nő, akkor vállfára akasztott mindenféle hazugságaink, évszakkal váltogatja színeit. Ha a nő megszámolja, végül nem annyi, ha nő nem számolja meg, maradhatunk eredeti hitünkben. Ha nő, akkor forrás. Száz fokon. Ha nő, akkor Beszterce ostroma. Ha nő, nem beszél. Ha nő, csend. Ha nő, mindenáron megfelel a tulajdonképpeni legalapvetőbb feltételezéseknek. Így tudta, így kellett, így lett nő. Ha egy nő, akkor több a levegő, kevesebb a levegő. Ha egy nő szeret, ha egy nő nem szeret. Ha szeret. Nem szeret. Ő igen. Egy nő. Ha egy nő olaj a tűzre, nem kell mindenáron visszatérni, válságstábot alakítani, megtörni, nem jutni sehova, kicsúszik a kezünkből, olaj, kicsúszunk. Ha egy nő, ha olaj, ha a meg nem érintés nagyobbra nő, mint a szenvtelenség tettetett kényszercselekvése, ha dohányzóasztalon maradt használt buszjegy lesz minden ügyetlenségünk, ha kicsúszik újra. Ha kiderül, hogy sose fogtuk, senki se fogott. Madarat. Ha egy nő, akkor megtelik. Ha egy nő újraírja, ha lesz vége, ha pont akkor, de csak látszatra egyezik, nem baj, éppen elég reprezentáció erre a furcsa évtizedre. Eszünk még kiflit kefirrel.