Amikor ennek a cikknek a megírására készültünk, végeztünk egy alaposabb kutatást arról, jellemző-e, hogy a Magyarországnál valamivel jobban működő országokban miniszterelnökök zsákolnak-lapátolnak-motorcsónakáznak árvízkor a gátak körül. Svédországban, ahol egyébként ritka a nagy áradat, de azért például 1993-ban előfordult, ott élő ismerősünk eleinte a kérdést sem igazán értette. Náluk ugyanis mindenki a maga munkáját végzi: van, aki a gátakat tartja rendben (nem csak árvízkor, hanem folyamatosan), és van, aki a kormányt irányítja. A svéd emberek nem azt várják a kormányfőtől, hogy lapátoljon, mert tudják – ez a kulcsszó: bíznak benne –, hogy akinek a lapátolás a dolga, az időben, jó minőségben megcsinálja, tehát nem történhet katasztrófa.