A NASA Juno űrszondája új vulkánt fedezett fel a Jupiter vulkanikusan aktív holdján, az Ión. Az új tűzhányó több lávafolyamot és lávamezőt is létrehozott, amelyek körülbelül 180 kilométer hosszú területet fednek le. Biztosak lehetünk benne, hogy új képződménnyel van dolgunk: a NASA Galileo űrszondája teljesen jellegtelen felszínt látott itt, amikor 1997-ben áthaladt a terület fölött. Michael Ravine (Malin Space Science Systems) a JunoCam csapat képviseletében a berlini Europlanet Tudományos Kongresszuson mutatta be az eredményeket.

A JunoCam 2024. februári adatai és a Galileo űrszonda 1997 novemberében ugyanerről a területről készített felvétele (fekete-fehér kiemelés) felfedik az Io hold felszínén létrejött új vulkánt. (NASA / JPL-Caltech / SwRI / MSSS / Europlanet)

Meghosszabbított küldetése során a Juno űrszonda többször is elhaladt a Jupiter vulkanikus holdja mellett. Az űrszonda 2023. december 30-án, 2024. február 3-án és április 9-én közelítette meg a holdat, 20 felvételt készítve korábban nem látott részletességgel a felszínéről. A képeken kilenc darab 50-100 kilométer magas vulkanikus felhő látható új lávafolyásokkal és lerakódásokkal együtt.

A Juno űrszonda február 3-án haladt el az Io mellett. A JunoCam az elhaladás közben forgó holdról készítette ezt a felvételsorozatot. Az első két képen a Jupiterről visszaverődő napfény által megvilágított holdat látjuk. Az új vulkán a sorozat második felvételén látható. (NASA / JPL-Caltech / SwRI / MSSS) A Juno űrszonda elhaladásaikor rögzített felvételekből összeállított Io-térképen láthatóak a friss vulkáni tevékenység nyomai: kék oválisok jelölik az új, elhalványult vagy elsodródott kitörési felhőket és a változó anyaglerakódásokat. Sárga oválisok jelölik a valószínűsíthetően új lávafolyások területeit. (Ravine et al., 2024)

A kutató bemutatott egy nagy, összetett vulkanikus képződményt is, amely mintha a semmiből bukkant volna elő 1997 óta. A jellegzetesség a február 3-i közelítés során készült felvételeken is megjelenik, amelyek között szerepel kettő, az Io éjszakai időszakában készült kép is. A felszínt ezeken a Jupiterről visszaverődő napfény világítja meg.

Az új vulkán ként okádott magából, amely aztán visszahullott az Io felszínére, és vörösre festette a keletre fekvő területet. A nyugati oldalon két sötét lávafolyam fut 100 kilométer hosszan, majd a legtávolabbi ponton összegyűlik az anyag. Ott a láva hője elpárologtatta a felszín anyagát, és két, egymást fedő sötétszürke lerakódást hozott létre.

Az illusztráción láthatjuk, milyen nagyok a lávafolyamok Berlinhez viszonyítva. (NASA / JPL-Caltech / SwRI / MSSS / Europlanet / Google Maps)

A JunoCam nem tartozik a küldetés fő tudományos műszerei közé. Ismeretterjesztő céllal került az űrszondára, mégis nagy tudományos értékkel bír. Széles látómezejének és nagy felbontásának hála részletes képeket készíthet a Jupiterről és holdairól. Ezek a képek a missionjuno.swri.edu oldalon bárki számára elérhetőek.

Forrás: Sky & Telescope