Egy új tanulmány kimutatta, hogy egy 4 milliárd évvel ezelőtti, hatalmas aszteroidabecsapódás végleg átalakította a Jupiter legnagyobb holdjának, a Merkúrnál is nagyobb méretű Ganymedesnek a pályáját, felszínét és geológiai fejlődését. Hirata Naojuki japán planetológus számításai szerint a becsapódó aszteroida 300 km átmérőjű lehetett, vagyis körülbelül 20-szor nagyobb, mint az az aszteroida, ami 66 millió évvel ezelőtt a Földbe csapódva kioltotta a dinoszauruszok életét.

Hirata és csoportja szerint csak egy ilyen volumenű esemény lehetett képes arra, hogy az eredetileg kötött keringésű Ganymedest megpördítse, és jelentősen megváltoztassa forgástengelyének irányát. A kutatók szimulációk futtatásával igyekeztek visszamenni az időben, és megvizsgálni azt, hogy milyen folyamatok hozhatták létre a Ganymedes felszínén húzódó hegeket.

A Juno űrszonda képe a Ganymedesről. (Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS/Kalleheikki Kannisto.)

A szimulációk alapján az aszteroida hatásai körülbelül 1000 évvel a becsapódás után jelentkeztek. A 60-90 fokos szögben történő becsapódás a hold forgástengelyének kibillentése mellett egy 1400-1600 km átmérőjű krátert hozott létre létre. Ezen folyamatok bizonyítéka a kráterekkel, barázdákkal, és koncentrikus gyűrű alakú vájatokkal tarkított hold felszínén keresendő. A Ganymedes egyenlítője alatt húzódó, valószínűleg szintén a becsapódás hatására keletkező hatalmas barázdarendszer vizsgálatából a kutatók arra következtetnek, hogy az óriási aszteroida hatására létrejött kráternek a Jupiterrel ellentétes irányba kell néznie.

A Ganymedes felszínét barázdarendszerek tarkítják, amelyek valószínűleg az óriási becsapódás hatására jöttek létre. (Forrás: Hirata)

Természetesen egy ilyen mértékű becsapódás a felszínt valószínűleg jócskán átformálta, sőt akár teljesen el is távolíthatta, majd újra alkothatta. Az új eredmények alapján a holdba csapódó óriás kődarab a méretét tekintve ugyanis közel negyedakkora volt, mint a Ganymedes. A hold belső szerkezete, amely a tudósok szerint egy, a Föld teljes vízkészleténél nagyobb, sós vizű óceánt rejt, szintén megváltozhatott az esemény után.

Hirata szerint bár a Voyager-, illetve a Galileo-űrszondák is megvizsgálták a Ganymedest a XX. század végén, a holdnak még sok olyan területe van, amelyről nem készült jó felbontású kép. Ilyen módon talán még nem ismerjük az aszteroidabecsapódás drámai következményeinek mindegyikét, sőt a hold fejlődéstörténetének bizonyos fejezetei sem teljesen tiszták.

Illusztráció az óriási aszteroidabecsapódásról és arról, ahogyan eltéríti a Ganymedes forgástengelyének irányát. (Forrás: Hirata.)

Az ESA nemrégiben felbocsátott, kifejezetten a Jupiter Galilei-holdjainak vizsgálatára épített JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer) űrszondája felfedheti előttünk a Ganymedes történetének rejtett részleteit, miután 2031-ben megérkezik a Jupiter rendszerébe.

Az érkezést követő 2,5 évben a JUICE a Jupiter körül fog keringeni, amelynek során a Ganymedes, az Europa és a Callisto holdak 200-1000 km-es közelségében elhaladva részletesen megvizsgálja a holdak felszínét és lakhatósági jellemzőit. A tervek szerint az űrszonda 2034-ben pályára áll a Ganymedes körül, hogy 9 hónapig vizsgálhassa felszínét. Ez a kísérlet minden szempontból szenzációs lesz, hiszen 2034-ben először fog űrszonda keringeni egy Földön kívüli bolygó holdja körül.

A cikk forrása: https://www.space.com/jupiter-moon-ganymede-asteroid-impact-tilt-axis