Kompromisszum – ez volt apám varázsszava. Ennek mentén élte az életét anyámmal. Ez volt szerinte a hosszú kapcsolat titka, a szamárvezető az érzelmek viharában, ezt súgta nekem a gratuláció mellé az étteremben, amikor életemben először eljegyeztem valakit. (Ki gondolta volna, hogy az ünnepélyes alkalmat három rutinosabb követi majd?) Ezt én meghunyászkodásnak fordítottam le magamban, mert nekem sokáig a francia és amerikai filmek mutatták meg, hogy milyen a szerelem.