Egy kutatócsoport a NASA Chandra-röntgenobszervatóriumának segítségével talált egy galaxishalmazt, amelyben két szuperforró gázáramlás keresztezi egymás útját. A felfedezés azt mutatja, hogy az áramlások kereszteződése egészen új struktúra létrejöttéhez vezethet.

A csóvapár a Dark Energy Survey égboltfelmérő program felvételén. (Röntgen: NASA/CXC/Xiamen Univ./C. Ge; Optikai: DESI collaboration; Képfeldolgozás: NASA/CXC/SAO/N. Wolk)

A kutatók egy forró gázból álló, hatalmas üstököscsóvához hasonló, 1,6 millió fényév hosszú áramlást találtak, ami a Zwicky 8338 (Z8338) jelű galaxishalmaz egyik galaxisából indul ki. A csóva akkor jött létre, amikor a galaxis forró gázanyagon száguldott keresztül, és saját gázanyagának egy része leszakadt, majd később két áramlatra vált szét.

Ez a második csóvapár, amit ebben a rendszerben találtak. A korábban felfedezett páros egy kisebb galaxisból indul. Az újabb csóvapár hosszabb, és csak azért látható, mert a Chandra kiváló felbontása felfedte a halványabb röntgensugárzást.

A korábbi (sárga) és a jelenlegi (szürke) csóvapár a Dark Energy Survey égboltfelmérő program felvételén. (Röntgen: NASA/CXC/Xiamen Univ./C. Ge; Optikai: DESI collaboration; Képfeldolgozás: NASA/CXC/SAO/N. Wolk)

A felfedezésnek hála bizonyítékunk van arra, hogy a száguldó galaxisok mögött haladó áramlatok keresztezik egymást. A Z8338-ban túlhevült gázok és a szuperszonikus repülőgépek által keltett hangrobbanáshoz hasonló lökéshullámok egyvelegét látjuk egy viszonylag kis térrészben. A galaxisok azért mozognak egymáshoz képest, mert eredetileg két különálló galaxishalmaz részei voltak, amelyek egymásba hatolva hozták létre a Z8338-at.

A most közzétett kompozit kép mindezt elénk tárja. A Chandra röntgenadatai (lila színnel jelölve) szépen mutatják a több millió fokos gázt, amely túlsúlyban van a halmaz összes galaxisával szemben. A röntgenadatokban az is látszik, hogy a gáz a mozgó galaxisok mely részéből áramlik ki. A Cerro Tololo obszervatórium Dark Energy Survey (DES) égboltfelmérő programjának optikai tartományban készült felvételén megfigyelhetjük a térségben lévő egyes galaxisokat is.

A Z8338 elsőként felfedezett gázcsóvája nagyjából 800 ezer fényév hosszú, és a fenti képen függőleges pozícióban látszik. A kutatók szerint a benne lévő gáz egy nagy galaxisból indul ki, amely áthalad a halmazon. A csóva feje egy viszonylag hűvös gázból álló felhő, amely körülbelül 100 ezer fényévre van a galaxistól, amelyből származik.

A kutatók úgy gondolják, hogy a csóva azért szakadt le a galaxisról, mert egy másik, hosszabb csóva áthaladt rajta. Ez a felfedezés hasznos információkat szolgáltat az olyan hűvösebb gázfelhők leválásáról és megsemmisüléséről, mint amelyik a levált csóva fejében található. Az eredmények szerint a felhő a leválást követően még legalább 30 millió évig fennmaradhat. Ez idő alatt csillagok és bolygók új generációja alakulhat ki benne.

A Z8338 galaxishalmaz és az egymást keresztező áramlatok mintegy 670 millió fényévre vannak a Földtől.

Az eredményeket közlő tanulmány a tekintélyes Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban jelent meg.

Forrás: NASA