Márki-Zay Péter mondta még miniszterelnök-jelölt korában: „A nemzeti lobogóra nem lehet önkényuralmi jelképet helyezni, ezért a lyukas zászló a szimbóluma a köztársasági eszmének”. És alighanem igaza volt: a magyar zászló a közepén a kör alakú kivágással azért tudott 1956-ban nemzetegyesítő jelképpé válni, mert amit jelképez - a diktatúrát leváltó köztársaság - volt az a közös nevező, amivel a fölkelt tömeg legtöbb tagja egyetértett. Senki nem akart közülük királyságot, se másfajta színezetű diktatúrát: köztársaságot akartak, demokráciát, többpártrendszert és függetlenséget, ez a történelmi tény. És azért érezheti úgy ma egy kihívói szerepre aspiráló ellenzéki párt, hogy érdemes belőle mozgalmi jelképet csinálni, mert az 56-os értelemben vett köztársasági gondolatnak minden felmérés szerint ma is többsége van Magyarországon, de ehhez a többséghez a mai kormánypárt már nem tartozik hozzá (annyiban legalábbis, hogy úgy viselkedik, mintha bármilyen államberendezkedés megfelelne neki, feltéve, hogy Orbán Viktornak hívják benne az első számú vezetőt).