Az SZTE Bajai Obszervatórium fiatal munkatársa (a szegedi egyetem elsőéves doktorandusza) éppen az éjszakai tudományos mérési program előkészítésén dolgozott, mikor úgy döntött, érdemes kipróbálni, mit mutat meg az Obszervatórium 80 cm átmérőjű távcsöve az idei év egyik égi szenzációjából, a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökösből. Az eredmény önmagáért beszél, de álljon itt az észlelő rövid leírása is az esetről.

Bánhidi Dominik, SZTE Bajai Obszervatórium

2024.10.19-én, napnyugtakor, az üstökös javuló láthatóságának ellenére a megfigyelését Baja nyugati égboltjának vékony fátyolfelhőzete nehezítette. Habár fényessége is napról napra csökkent, illetve a nyugati égbolton kis horizont feletti magasság esetében Baja fényszennyezése is zavaró tényező volt, kísérletet tettem az üstökös megfigyelésére és fotografikus rögzítésére. Kezdetben egy Nikon D5200-as fényképezőgéppel és egy 82mm-es f/5.6-os objektívvel próbáltam képeket készíteni. Ezeken ugyan az üstökös feltűnt, mégis elég halványan látszott nagy érzékenység és 10 másodperces záridő mellett is. Ezt követően a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumának 80cm-es Ritchey–Chrétien- távcsövével is készítettem felvételeket a távcsőre szerelt FLI PL 230-42 hátsó megvilágítású CCD kamerával, Johnson-Cousins-Bessel B,V és SDSS r szűrőkkel. Az üstökösről 14 sorozatban készültek képek, az expozíciós idők 60s (B), 30s (V) és 30s (r) voltak. A képek standard bias-, dark- és flat-korrekcióját IRAF segítségével végeztem el, míg az ezt követő, az üstökös magjának pozíciója alapján elvégzett összetolást és szűrőnkénti átlagolást MaximDl segítségével oldottam meg. Mivel a távcső a csillagok követésére, és nem az üstökös követésére volt állítva, az üstökös relatíve gyors égi mozgása miatt a látómező jelentős részét le kellett vágni a képről. A szűrőnként átlagolt képekből ezt követően elkészítettem a színes képet is a Siril nevű program segítségével, amellyel fotometriai színkalibrációt és háttérlevonást végeztem. Ezzel előállt a végső felvétel.