:

Exobolygót fedeztek fel a Naphoz legközelebbi magányos csillag körül: a Barnard b mégis létezik!

Exobolygót fedeztek fel a Naphoz legközelebbi magányos csillag körül: a Barnard b mégis létezik!

Egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope, VLT) igazolta, hogy a Naphoz legközelebbi magányos csillag, a Barnard-csillag körül egy exobolygó kering. A most felfedezett planéta tömege legalább feleannyi, mint a Vénuszé, és egy év csupán három földi napig tart a felszínén.

A Barnard-csillag csak hat fényévre van tőlünk, így ez a második hozzánk legközelebbi csillagrendszer. Nála közelebb csak az alfa Centauri hármascsillag van. Kis távolsága miatt az exobolygók keresésének elsődleges célpontja. Egy 2018-as ígéretes észlelés ellenére azonban máig nem sikerült igazolni, hogy bolygó kering a Barnard-csillag körül.

A Naphoz legközelebbi csillagok távolsága. Barnard csillaga a hozzánk legközelebbi egyedülálló csillag. (IEEC/Science-Wave – Guillem Ramisa)

Az új felfedezésről a kutatók az Astronomy & Astrophysics című lapban számoltak be. A siker a VLT-vel végzett észlelések eredménye, melyeket az elmúlt öt évben végeztek. „Sok időbe telt, de végig bíztunk abban, hogy találunk valamit.” – mondja Jonay González Hernández (Astrofísica de Canarias), a tanulmány vezető szerzője. A kutatók a csillag lakhatósági zónájában kerestek lehetséges exobolygókat, vagyis olyan távolságban tőle, ahol egy égitest felszínén a víz folyékony állapotban maradhat. A Barnard csillagához hasonló vörös törpéket azért szeretik a csillagászok, mert a kis tömegű kőzetbolygókat könnyebb megtalálni a közelükben, mint egy nagyobb, Naphoz hasonló méretű csillag körül.

Az új planéta, amely a Barnard b jelet kapta, hússzor közelebb van a csillagához, mint a Merkúr a Naphoz. Mindössze 3,15 földi nap alatt kerüli meg a csillagot, a felszíni hőmérséklete pedig 125 Celsius-fok. „A Barnard b az egyik legkisebb tömegű ismert exobolygó, egyike annak a kevés ismert planétának, amelyek tömege kisebb a Földénél. Túl közel kering azonban a csillagához, beljebb a lakhatósági zónánál.” – magyarázza González Hernández. „Még ha a csillag 2500 fokkal hűvösebb is, mint a Nap, akkor is túl meleg van ott ahhoz, hogy a víz folyékony maradhasson a felszínén.”

Művészi illusztráció a Földnél kisebb exobolygóról, amely Barnard csillaga körül kering. (ESO/M. Kornmesser)

A kutatók egy rendkívül pontos műszer, az ESPRESSO segítségét vették igénybe, amelynek célja, hogy a csillagok billegő mozgását mérje, amit egy vagy több körülöttük keringő bolygó gravitációja idéz elő. A megfigyelések megerősítették a többi exobolygó-kutató műszer, az ESO La Silla Obszervatóriumának HARPS műszere, a HARPS-N és a CARMENES adatait. Az új észlelések ellenben a 2018-ban valószínűsített exobolygó létezését nem igazolták.

A megerősített exobolygó mellett azonban három további jelöltet is találtak a kutatók, melyek megerősítéséhez további vizsgálatok kellenek. „Folytatnunk kell a csillag megfigyelését, hogy a többi jelölt létezését is megerősítsük.” – mondta Alejandro Suárez Mascareño (Instituto de Astrofísica de Canarias), a tanulmány társszerzője. „Ennek a bolygónak a felfedezése más korábbi felfedezésekkel, így a Proxima b és d megtalálásával együtt azt mutatja, hogy kozmikus környezetünk tele van kis tömegű bolygókkal.”

Forrás: ESO