Óvodásként szinte minden kisfiú katona akar lenni. Talán úgy tízéves korig tartanak ki a hadi pályával kapcsolatos elképzelések, melyekben a gyermek­ember felnőtt önmagát mindent legyőző, sérthetetlen hősként látja, aki machetével vág ösvényt a bozótban, akit nem fog a golyó, aki mindig ravaszabb cselt eszel ki, mint az ellenség. Később, amint egyre jobban nyílik az értelem, sejteni kezdi, hogy a valóság más. Nem mindig a jó győzedelmeskedik, viszont mindenki nyerni akar, és ehhez az eszközök nemtelenek, a célok aljasok. Eltelik újabb pár év, szembejön vele néhány filmklasszikus, átérzi Ron Kovic belső poklát a Született július 4-én moziban, visszanyeli a könnyeit, amint Berger utoljára repülőre száll a Hairben.