A Manhattan terv részeként 1945. július 16-án végrehajtották a világ első nukleáris robbantását az Egyesült Államokban, melynek nyomán néhány héttel később, már élesben vetettek be két atombombát Hirosima és Nagaszaki ellen. A Live Science szerint azóta legalább hét másik ország tesztelte saját fegyvereit, de nehéz pontos megbecsülni, hány nukleáris robbantás történt összesen.

A leggyakrabban emlegetett szám a tudósok szerint minimum 2056. Az Arms Control Association szervezet szerint az Egyesült Államok 1030 atombombát tesztelt és kettőt használt élesben, míg a Szovjetunió, később pedig Oroszország 715-öt. A hidegháborús felek után Franciaország következik a maga 210 kísérletével, majd az Egyesült Királyság és Kína osztozik a negyedik helyen 45-45 kísérlettel.

A szakadék ezt követően hatalmas: Észak-Korea hatot, India hármat, Pakisztán pedig kettőt tesztelt.

Az Arms Control Association szervezet szerint 1962-ben volt az egy évre eső legtöbb végrehajtott atomkísérlet: ekkor összesen 178 nukleáris kísérletet dokumentáltak, amelyek 97 százalékát az Egyesült Államok és a Szovjetunió indította el. Az 1962 október 14-én kezdődő és október 28-áig tartó kubai rakétaválság hatására, amikor is minden eddiginél közelebb került a világ a harmadik világháborúhoz, felerősödtek az atomtesztek betiltásáért felszólaló hangok.

Ennek hatására 1963. augusztus 5-én, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői Moszkvában aláírták a nemzetközi atomcsendegyezményt, amely megtiltotta az atombomba-kísérleteket a légkörben, a világűrben és a víz alatt is. Ehhez azóta több mint 100 ország csatlakozott, Kína és Franciaország azonban továbbra sem, Oroszország pedig az ukrajnai invázió után visszavonta annak ratifikációját. 1968-ban az ENSZ-közgyűlés elfogadta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződést, az úgynevezett atomsorompó-szerződést.

Itt azonban még nem volt vége a teszteléseknek, az elkövetkező évtizedekben ugyanis Kína, India, Pakisztán és Észak-Korea is hajtott végre teszteket. 1996-ban aztán az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) hatására, amelyet 187 ország írta alá, olyan felügyeleti rendszer állt fel, amely fejlett infrastruktúrával garantálta, hogy a nukleáris kísérleteket ne lehessen elrejteni. Azonban még ez sem tudott megállítani minden országot.

A legutóbbi nukleáris kísérletet 2017-ben hajtotta végre Észak-Korea, amely nem írta alá az egyezményt. A CTBT megfigyelőrendszere szerint ekkor nagyjából 140 kilotonnás bombát robbantottak, amely nyolcszor erősebb, mint a Hirosimára ledobott atomfegyver.

Teljesen nyugodtak mindmáig nem lehetünk, ugyanis a világ kilenc jelenlegi atomhatalma – Kína, Franciaország, India, Izrael, Észak-Korea, Pakisztán, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – összesen körülbelül 13 ezer nukleáris robbanófejjel rendelkezik. Észak-Korea legutóbbi nukleáris kísérlete azért is különösen aggasztó, mert Dél-Korea 2023-ban először utalt arra, hogy saját nukleáris program kidolgozását fontolgatja, ami visszafordíthatja az elmúlt évtizedek atomcsend irányába tett lépéseit.

Kapcsolódó Amerika leszerel, Kína viszont új atomfegyvereken dolgozik Az Egyesült Államok a hidegháború óta tizedére vágta az atomfegyverei számát.

The post Hiába az egyezmények, bármikor történhetnek újabb atomrobbantások first appeared on 24.hu.