Miután eldőlt, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok 47. elnöke, a republikánusok választási győzelmének hatását egyből érezni lehetett: az euróval és a forinttal szemben is erősödött a dollár, és a legtöbb kriptopiaci szereplő is kedvező fejleményként tekint Trump győzelmére.

Ez a többi közt annak köszönhető, hogy a megválasztott elnökről köztudott, maga is jelen van kriptopiacon: több millió dollárért kínált NFT-kollekcióval rendelkezik, illetve a World Liberty Financial úgynevezett DeFi (decentralizált fizetőeszköz) platformon saját kriptoeszközöket is tart. A kampányában pénzügyileg komoly szerepet játszó lobbierőnek pedig sikerült elérnie, hogy Trump kriptobarát gazdasági intézkedéseket vetítsen előre elnöksége idejére.

Trump győzelmének hírére a bitcoin árfolyama kilőtt, és új történelmi csúcsot állított fel, a 82 ezer dollárt is meghaladta.

A Binance Research gyorselemzése szerint a bitcoin növekedése az altcoinokra és mémérmékre is erősen kihat, melyek szintén megkezdték a menetelésüket. Az Ethereum értéke egy nap alatt közel 20 százalékot ugrott a választási eredmény hatására, és az Elon Muskhoz köthető Dogecoin is jól teljesít.

CFOTO / NurPhoto / AFP A Bitcoin, a Dogecoin és az Ethereum fizikai emlékérméi.

A 24.hu által megkérdezett kriptopiaci szakértő azt mondta, a jelenség egy piaci együttállásnak is az eredménye: a Bitcoin alapját képező blokkok felezési ideje ugyanis történetesen most és 2020-ban is azonos időpontra esett az amerikai elnökválasztással. Pinke Attila, a Blockchainbloom Hungary csatorna alapítója szerint emellett persze Trump kriptobarát kijelentései is pozitívan hatottak a piac alakulására.

Hogy is működik ez az egész?

A bitcoin (és általában a kriptovaluták) monetáris politikáját nem emberek, hanem algoritmusok határozzák meg. Ez annyit tesz, hogy a bányászat során minden blokkal feljön adott mennyiségű bitcoin, ami a bányászokon keresztül kerül forgalomba. Kezdetben ez blokkonként 50 bitcoint jelentett, a kriptovaluták bányászásának ugyanakkor velejárója a feleződés (a kibocsátás arányának csökkentése), ami 210 ezer blokkonként, nagyjából négyévente esedékes.

Ennek eredményeképp a kezdeti blokkonként 50 egység először 25-re esett vissza, majd ez a szám tovább csökkent. Napjainkban (április 20. óta) egy blokkal 3,125 bitcoin jön fel. A bitcoinok mennyisége egyébként 21 millióban van maximalizálva, ami azt jelenti, hogy

a jelenlegi négyéves periódus alapján kalkulálva nagyjából 2140-ben bányászhatják ki az utolsó bitcoint.

Ezt a kriptovalutát napjainkban egy több mint 18 ezer node-ból álló csomóponthálózat működteti. Ezek a számítógépek szét vannak szórva a világ minden táján, és mindegyik rendelkezik a teljes Bitcoin blokklánc eddigi másolatával. A rendszer olyannyira stabil, hogy amíg van két eszköz a rendszerben, addig nincsen gond. A szakértő szerint jó példa erre, hogy 2021 januárjában Kína betiltotta a bitcoin bányászatát, úgy, hogy addig a bányászok több mint 60 százaléka Kína területén működött – ez mégsem okozott semmiféle fennakadást a működésben.

A többi bányász annyit érzékelt, hogy leesett a hash-ráta, amely alapvetően azt mutatja, mennyire bonyolult éppen a bányászat. Ha pedig nő a bányászat nehézsége, egyre többen vesznek majd részt benne, magyarul egyre biztonságosabb lesz a hálózat. A Blockchainbloom Hungary alapítója szerint bár korábban Trump a kriptoellenes oldalt képviselte, ma már saját NFT-kollekcióval és megvásárolható tokenekkel rendelkezik. Emellett aktív képviselője a kereskedelmi szabályok könnyítésének, és saját kriptostratégiával is előállt. Ennek részeként azt tervezi, hogy:

meneszti az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) sokak által kriptoellenesnek tartott vezetőjét, létrehozza az Egyesült Államok nemzeti bitcoin-tartalékát, valamint egy tanácsadó testületet is felállít a kriptoszektor támogatására és a megfelelő szabályozás kialakítására.

Ebben a pálfordulásban sok szakértő szerint szerepe lehet Musk, aki komoly pénzeket öntött a republikánus kampányba, saját közösségi platformmal a kezében pedig piaci manipulációs ereje is van, amit például a Dogecoin-felfuttatásánál is alkalmazott. Pinke Attila szerint a lobbierőn túl annak a ténynek is nagy szerepe lehet Trump véleményének átformálásában, hogy lassan 16 éve hibátlanul működik a Bitcoin alapjául szolgáló rendszer – hiába támadják folyamatosan.

Nem csak Trumpon múlt

A blokkláncszakértő lapunknak elmondta, a múltban a felfutás mindig a feleződés évére, egészen pontosan annak negyedik negyedévére esett, így most is arra lehetett számítani, hogy a választással egy időpontban lesz egy nagy felfutás.

Soha nem fogjuk megtudni, hogyha Kamala Harris nyer, mi történt volna. A bitcoin esetében szerintem mindegy, ki lett volna az elnök, egy idő után emelkedés jött volna, az viszont biztos, hogy Trump győzelmének hírére az egész kriptopiac sokkal jobban reagált

– jelentette ki a szakértő.

A Blockchainbloom Hungary alapítója szerint ha a bitcoin megindul, azt idővel mindig lekövetik az altcoinok, ugyanis a piac pszichológiája azt diktálja, hogy az ember rekordcsúcson már ne bitcoinba, hanem más eszközbe tegye a pénzét.

Pinke Attila szerint azonban mivel a piac rendkívül volatilis, nem lehet megmondani, hol van a határ, és azt sem, pontosan mikor kezdődik majd el a visszaesés.

Megkerülhetetlenné válik a Bitcoin

Az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) az elmúlt egy évtizedben rendre elutasította a bitcoin alapú tőzsdén kereskedett befektetési alapokat (ETF-eket), mondván, az ilyen alapok könnyen manipulálhatók lehetnek. A szervezet vezetője az a Gary Gensler, akiről Trump a választási kampány során többször elmondta, hivatalba lépése utáni egyik első dolga lesz, hogy menessze, annak ellenére is, hogy az idén pozitív lépések is történtek a kriptopiac és az SEC viszonyában.

TRUMP: “I will fire Gary Gensler and appoint a new SEC chairman … who believes America should build the future, not block the future.” pic.twitter.com/5KHrdgHe2Q

— Cointelegraph (@Cointelegraph) November 5, 2024

Január 11-én ugyanis az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet elfogadta a benyújtott bitcoin spot ETF-kérelmeket, melynek hatására sokkal egyszerűbben vásárolhatnak a jövőben bitcoint a befektetők, a döntés ráadásul az alapkezelők számára is lehetőséget ad belépni a kriptovaluták piacára.

A januártól érvényes szabályok szerint az értékpapír kibocsátójának, mint például a piacon aktív alapkezelőknek, a Blackrocknak vagy a Fidelitynek, rendelkeznie kell azzal a mennyiségű eszközzel, amiről kibocsátja azt. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy fel kell vásárolniuk bitcoint ahhoz, hogy ki tudjanak bocsátani Bitcoin Spot ETF-eket.

Ez a lépés azt jelzi, hogy a kezdeti stigma, miszerint jelentős szerepe van a fekete kereskedelemben, szépen lassan lekopik a bitcoinról, és egyre többen, köztük nagy cégek is elkezdenek lehetőségként tekinteni rá.

A világ jelenleg második legnagyobb cége, a Microsoft például év végén már arról fog szavazni a részvényesekkel, hogy legyenek-e bitcoin tartalékai. A kriptovaluta mennyisége azonban korlátozott, a felvásárlások pedig már megkezdődtek. Ráadásul a piac aktivizálódott Kanadában és Hongkongban is.

The post Trump győzelme segített, de nem csak emiatt döntöget csúcsokat a Bitcoin first appeared on 24.hu.