Az idei amerikai elnökválasztás során elképesztő mértéket öltött az online dezinformáció, melynek nyomán republikánus és demokrata szavazók körében is olyan elméletek terjedtek, amelyek bizonyíthatóan nem igazak. Ezt orvosolandó a Facebook, az Instagram, a Google és a YouTube is bejelentette, hogy a kampányfinisben blokkolják a politikai hirdetéseket. Nem ez az első eset, hogy a népszerű platformok tulajdonosai hasonlóképp járnak el: a 2020-as kampány vége felé is így tett a Google és a Meta.

Szakértők szerint ez azonban túl kevés, túl későn.

A választási kampányt megelőző hónapokban ugyanis komolyabb probléma nélkül terjedhettek a választási rendszer hitelességét megkérdőjelező tartalmak a platformokon. Sacha Haworth, a Tech Oversight Project felügyeleti csoport ügyvezető igazgatója a CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy bár a tilalom ez esetben hosszabb volt,

a legutóbbi elnökválasztás óta drámai visszaesést tapasztaltak a közösségi média cégek felkészültségében, az irányelvek betartatásában.

Ennek következményeként nem túlzás azt állítani, hogy a tech platformok a hamis narratívák melegágyaivá váltak. Ebben pedig nagy szerepe lehet annak, hogy a techológiai szektorban tapasztalható 2023-as leépítések részeként rengeteg helyen épp az etikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó csapatokat számolták fel, vagy nyirbálták meg, így még ha szigorúbbak is a szabályok, a betartatás egyre nehezebb. A másik probléma, hogy a szabályozások igencsak ellentmondásosak.

Remek példa erre, hogy a 2021. januári capitoliumi ostrom után a Meta betiltotta azokat a politikai hirdetéseket, amelyek arról szóltak, hogy elcsalták a 2020-as választásokat. 2023 novemberében, szűk egy évvel az idei választások előtt azonban visszavonták ezt a döntés, és engedték, hogy a politikai hirdetések megkérdőjelezzék a 2020-as amerikai elnökválasztás eredményét. Mindezt azzal a kitétellel lépték meg, hogy a „közelgő vagy folyamatban lévő választások legitimitását megkérdőjelező” tartalmak továbbra is tiltottak.

Nehéz a betartatás

A politikai hirdetések szüneteltetése választások előtt nem újkeletű a közösségi platformoknál, azok betartatása azonban már sokkal nehezebb. A TikTok hivatalosan 2019 óta tilt mindenféle politikai hirdetést a platformján, a Global Witness azonban friss adatgyűjtése során azt, találta, hogy a kínai közösségi app a félrevezető politikai hirdetések 50 százalékát átengedte a platformján, ezzel pedig a legrosszabbul teljesítő közösségi platform lett a vizsgálat szerint.

A Facebook ennél sokkal jobban tette a dolgát az októberben közzétett felmérés szerint, és csupán minden nyolcadik hirdetés csúszott át a szűrőn. Nem sokkal később pedig további szigorításokat rendelt el a Meta. A novemberi választások előtt kiadott tájékoztatása szerint az alábbi hirdetéseket korlátozzák:

amelyek elriasztják az embereket attól, hogy szavazzanak egy választáson – ide tartoznak azok a hirdetések, amelyek a szavazást haszontalannak/értelmetlennek mutatják be, és/vagy azt tanácsolják az embereknek, hogy ne szavazzanak; olyan hirdetések, amelyek megkérdőjelezik a közelgő vagy folyamatban lévő választások legitimitását; a hivatalos eredményhirdetés előtt megjelenő, választási győzelemről szóló hirdetések. Stefano Guidi / Getty Images

Ez papíron ugyan jól hangzik, a választási rendszerrel kapcsolatos dezinformáció terjesztése azonban csak egy szelete volt Donald Trump választási kampányának. Emellett a bevándorlók elleni hergelésnek, a demokratákkal kapcsolatos álhírek terjesztésnek is jelentős szerep jutott, amit nem tudtak eredményesen szűrni az oldalak. A Forbes szerint még a választás előtti utolsó napokban is voltak olyan hirdetések a Meta platformjain, amelyek arról szóltak, hogy Kamala Harris az utolsó pillanatokban kiszállhat a versenyből, vagy hogy a demokraták elhalasztanák a választást – amelyek alapvetően képesek befolyásolni a választók döntését.

Az ehhez hasonló dezinformációs kampányokhoz pedig ma már nincs is feltétlen szükség politikai hirdetésekre.

Imran Ahmed, a Center for Countering Digital Hate közösségimédia-felügyeleti csoport vezérigazgatója szerint mára a politikai szereplőknek olyan platformok állnak rendelkezésére – politikai influenszerek, nagy elérésű profilok, akár mémoldalak is –, amelyek fizetett elérés nélkül, organikusan is képesek eljuttatni a választókhoz az üzeneteket. Ezek kiszűrése pedig még komplikáltabb, mint a politikai hirdetéseké.

A szakértő szerint ennek alapja, hogy a platformok algoritmusait alapvetően úgy alakították ki, hogy a legmegosztóbb témák terjedjenek a leginkább, legyen szó félretájékoztatásról vagy gyűlöletkeltésről. Ezt megerősíti a New York-i Egyetem 2021-es tanulmánya is, amely szerint bár a baloldaltól sem idegen a dezinformáció, a jobboldali forrásokból származó félretájékoztatás sokkal nagyobb elérések kiváltására képes.

Mindenki másképp csinálja

A Microsoft augusztusi jelentése szerint az elmúlt hónapokban az orosz, a kínai és az iráni titkosszolgálatok is megpróbálhattak hatást gyakorolni az amerikai választásokra. Habár egy pakisztáni férfit le is tartóztattak, miután a titkosszolgálatok szerint iráni utasítására Donald Trump elleni merényletet tervezett, a fenyegetések többsége online zajlott. A legtöbb nagy közösségi platform azt állította, komoly lépéseket tettek annak érdekében, hogy megakadályozzák az összehangolt befolyásolási kísérleteket.

Rendkívül nehéz azonban megállítani a befolyási kísérleteket, ha épp az adott platform vezetője terjeszti azokat.

Nikolas Kokovlis / NurPhoto / Getty Images

Márpedig Elon Musk a kampány során többször is bizonyíthatóan félrevezető állításokat tett a menekülthelyzet, illetve a választások legitimitása kapcsán. A milliárdos ráadásul minden nap egymillió dollárt adott egy-egy regisztrált szavazónak, ami sokak szerint ellentétes a választások tisztaságáról szóló szabályokkal, Kamala Harris elnökjelöltről pedig mesterséges intelligencia által manipulált videót tett közzé az oldalán. A Center for Countering Digital Hate közösségimédia-felügyeleti csoport jelentése szerint ezek a tartalmak több mint 2 milliárd megtekintést generáltak idén az X-en.

A nyíltan Donald Trump mellett álló, kabinetjében pedig politikai pozícióhoz is jutó milliárdos, miután 2022-ben átvette a Twitter felett az irányítást, alaposan átalakította a platformot. Megszüntette a lényegi moderálást, melynek hatására megnőtt a trollok, valamint a botok száma, a káros, sértő vagy félrevezető tartalmakat pedig ahelyett, hogy eltüntetnék, már csak szimplán megjelölik. A platformon látványosan megugrott az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd is, a republikánusok választási győzelme után pedig több, a nők testi önrendelkezését sértő kifejezés is felkapott lett.

A szabályok pedig nem csak a felhasználói tartalmak esetében változtak meg a platformon, hanem a politikai hirdetések kapcsán is.

2023 augusztusában Elon Musk ugyanis közölte, hogy feloldja a politikai hirdetések tilalmát, mondván, elkötelezett a véleménynyilvánítás szabadsága mellett. A világ leggazdagabb embere ekkor jelezte, hogy a döntés értelmében megnöveli a biztonsági csapat létszámát, valamint online központot is biztosít a hirdetések adatainak áttekintésére, azonban a félrevezető tartalmak száma egyáltalán nem csökkent. A Digital News Report szerint az online hírfogyasztók minden országban azt mondták, hogy a TikTok mellett az X-en a legnehezebb megbízható információkat találni.

A főleg a fiatalok körében népszerű TikTokon sem sokkal jobb a helyzet. Bár a kínai közösségi oldal bejelentette, hogy a politikai hirdetések tiltásán túl „tovább szigorította a káros félretájékoztatásra, a gyűlöletbeszédre és a félrevezető mesterséges intelligencia által generált tartalomra vonatkozó irányelveit” is, a szűrőrendszer, úgy tűnik, nem működőképes. A Global Witness felmérése szerint nyolc politikai hirdetésből csak négyet utasított el a platform, azokat is csupán a jelöltek név szerinti említése miatt, miközben a dezinformációt tartalmazó hirdetések simán átcsúsztak a szűrőjén. Ez, bár furcsán hangzik, jobb eredmény, mint a 2022-es félidős választásoknál, amikor is a kínai közösségi oldal a hirdetések 90 százalékát átengedte.

Túl sok, vagy túl kevés – nézőpont kérdése

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója lapunknak azt mondta az amerikai választási kampány hajrájában, hogy „jelen formájában a közösségi média komolyabb fenyegetést jelent a demokráciára, mint amennyire segíti a demokratikus közbeszédet.” Éppen ezért egyre több országban próbálkoznak valamilyen szabályozást kidolgozni a közösségi oldalak kordában tartására. Az Európai Unió például a Digital Service Act (DSA) – a szabályozásról itt írtunk részletesen – révén arra kényszerítené a platformokat, hogy szorítsák vissza a félretájékoztatást, a gyűlöletbeszédet és a kifogásolható tartalmakat.

Nem sokkal azután, hogy március 7-én hivatalosan is életbe lépett az EU-s állampolgárok védelmét szolgáló Digital Service Act (DSA), az Európai Bizottság jelezte a Meta számára, hogy vizsgálatot indít a platformjai ellen. Meglátásuk szerint ugyanis a Meta nem rendelkezett kellő biztosítékkal a dezinformáció terjesztésének megállítására, ami akár a 2024-es európai parlamenti változtatásokat is befolyásolhatta volna. Nem a Meta az egyetlen techcég, amelyet vizsgál az EB: Elon Musk platformja, az X is a súlyos bírsággal nézhet szembe.

A szabályokat viszont egyelőre nem veszik túl komolyan a közösségimédia-cégek, a próbaperek ellenére sem.

Habár sokaknak meglepő lehet, a Global Witness elemzése szerint jelenleg a YouTube járhat el a legszigorúbban a dezinformáció ellen, ugyanis az amerikai kampány során végzett tesztjük szerint egyetlen hirdetést sem tett közzé extra hitelesítési lépések nélkül, és alapvetően elutasította a politikai hirdetéseket. A platform közlése szerint a céljuk, hogy ne csak választások, és főleg nem csak az amerikai elnökválasztás idején lépjenek fel a dezinformáció ellen, hanem globálisan, minden egyes nap. Ennek azonban úgy tűnik, komoly ára van, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos dezinformáció miatt az orosz médiumok ellen eszközölt tiltás ugyanis szürreális bírságot vonhat maga után.

Sean Gallup / Getty Images

A Google még 2020-ban kezdte el korlátozni 17 orosz médiacsatorna YouTube-os tartalmát az azokon terjesztett dezinformáció miatt. A háború kitörése aztán tovább éleződött a helyzet, a Roszkomnadzor orosz médiaszabályozó hatóság pedig több mint 301 millió dolláros pénzbírságot szabott ki a Google-ra, amiért nem korlátozta érdemben az orosz felhasználók hozzáférést az ukrajnai háborúról szóló, tiltottnak minősített tartalmakhoz. A Google helyi leányvállalata ezt követően, még 2022-ben csődbe ment.

A bírság pedig úgy tűnik, azóta folyamatosan növekedett, a BBC szerint egy orosz bíróság pedig kimondta, hogy a Google-nek már 20 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 dollárt kellene fizetnie. A baj épp csak az, hogy ez nagyobb, mint a komplett világgazdaság, így nem lehet arra számítani, hogy az amerikai cég mostanában kiegyenlítené a számlát. A bírságok tehát egyelőre úgy tűnik, sehol nem vezettek megoldásra.

Kapcsolódó Erénnyé vált a hazugság az amerikai választási kampányban A november 5-ei választást megelőző hónapban elképesztő mértéket öltött az online és az offline dezinformáció az Egyesült Államokban. Szakértővel néztük meg, milyen hatása lehet ennek.

The post A közösségi média egyre nagyobb fenyegetés a demokráciára first appeared on 24.hu.