Alig egy év telt el a borok reprezentációs adójáról szóló kormányrendelet életbe lépésétől, amelyben a közvetlenül a termelőtől vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek mentesülnek a reprezentációs adó fizetési kötelezettsége alól. Az intézkedés meghozta a pozitív hatását, a megkérdezett borászatok tavaly közel 20 százalékos eladásnövekedésről számoltak be, a Magyar Bormarketing Ügynökség pedig idén is nagy várakozással tekint az ünnepi időszakra. A trend egyértelmű: a fogyasztók egyre inkább az alacsonyabb alkoholtartalmú és „buborékos” termékeket keresik, ezért az Ügynökség nyáron nagyszabású kampányt indított a magyar pezsgők és habzóborok népszerűsítésére. Nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi célpiacokon, Dél-Koreában, Kínában és az Egyesült Királyságban is különböző aktivitásokon keresztül növeli a magyar bor láthatóságát. A Portfolio Rókusfalvy Pált, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztost kérdezte a borajándékozásról, mint vállalati identitásformáló eszközről, a magyar bor külföldi megítéléséről, illetve a natúrborokban, pét-natokban rejlő lehetőségekről.