Magyarország Abujai Nagykövetségének (Nigéria) a Lagos Chamber of Commerce and Industry-val (LCCI) közösen megszervezett üzleti fórumára 2024. november 27-28-án került sor Lagosban. A részvevő tizenkét magyar cég számos területen tudta képviselni hazánkat, olyanokon mint az agrár-élelmiszer ipar, a melléktermék újrahasznosítás, az energiaszektor vagy az egészségügy.

Mit lehet Nigériáról tudni?

Nigéria lakossága hihetetlen ütemben gyarapszik, mára bőven meghaladta a 200 millió főt. Ezzel a kontinensen Etiópiát, Egyiptomot és a Kongói Demokratikus Köztársaságot is messze maga mögé utasítja. A 21 milliós Lagosban a korábbi évtizedekhez képest jelentősen javult a közbiztonság, eseti incidensek azonban előfordulnak.

– Nigéria egyszerre csábító és óvatossággal kezelendő piac. Fejlődés, globális súlya minden téren tagadhatatlan. Éppen ezért vonzó célja Európa, köztük Magyarország vállalatainak is. Különösen érdekesek lehetnek azok a területek, ahol igazán egyedi és innovatív megoldásokat tudunk mutatni – mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár, aki maga is részt vett a fórumon.

Sokan érzékenyek a tejre! Magyar fejlesztés tud alternatívát adni

Nigéria sok mindenben eltér Európától, hiszen ahogy jellemzően Afrikában, a tejre érzékenyek aránya magas. Bár népcsoportonként nagymértékű eltérést mutat. Például laktóz-intolerancia a maszájok tekintetében 62%-ot, a bantuk esetében 89%-ot olvashatunk a statisztikákban. Nigériában, ahol számos népcsoport található, szintén heterogén a helyzet. Mindenesetre a tejre érzékenyek magas aránya olyan cégek előtt is megnyithatja a kaput mint a magyar tojásfehérje-alapú tejtermék-helyettesítők fejlesztői.

– Több vizsgálat is mutatja, hogy Nigéria a tejtermék-alternatívák célországa lehet. Különösen, ha a népesség tejcukor-érzékenységét nézzük. Egy tanulmányban laktóz-intoleranciát négy nagyobb törzsi csoportban tesztelték Nigériában. A jorubák és ibók olyan területen élnek, ahol nincs szarvasmarha-tenyésztés, és ahol egészen a közelmúltig nem fogyasztottak tejet az elválasztás után. A hausa és fulani népek Nigéria északi részén élnek, ahol a szarvasmarha-tenyésztés valamint a tej és tejtermékek fogyasztása hagyományosan elterjedt. Az adatok azt mutatják, hogy 1,5-3 éves kor után a jorubák 99%-a nem tudja emésztani a laktózt, míg a hausáknak és a fulanioknak csak 64%-ánál mutatkozott felszívódási zavar. Azonban nomád fulaniknál, akik vándorolnak szarvasmarháikkal, csak 20%-os felszívódási zavar mutatkozott. Ugyanakkor például fehér szemiták egyáltalán nem tudták felszívni a laktózt – mondta Dr. Németh Csaba az elérhető kutatási eredményekre hivatkozva.

The post Nigériai-Magyar Üzleti Fórum Lagosban: az innovatív élelmiszerek sem hiányozhattak appeared first on BellaCafe.hu.