Egy új tanulmány alapján a testünkben lévő atomok többsége évmilliókat tölthetett el a Tejútrendszer körüli kozmikus futószalagon, mielőtt a Naprendszer keletkezése előtt visszatért volna a galaxisunkba – írja a Live Science.

Az univerzumban található elemek többségét csillagok hozták létre magfúzió vagy nagy energiájú események, úgynevezett szupernóva-robbanások révén. Utóbbi jelenségek az újonnan keletkezett anyagokat szét is szórták a csillagközi térben, az anyagok később felhőket alkottak, majd azokból új csillagok álltak össze. A csillagok körül egyéb objektumok, így bolygók, holdak, aszteroidák és a Naprendszer esetében emberek is létrejöttek.

A szakemberek hosszú időn át azt feltételezték, hogy a szupernóvák által kilökött anyag lassan sodródik, mielőtt új csillagrendszerekké alakulna. 2011-ben azonban felfedezték, hogy egyes atomok, így az oxigén, a vas és más nehezebb elemek, a szupernóvák hatására kiszorulhatnak a galaxisukból, és bekerülhetnek az óriási, kozmikus áramlatokba, az úgynevezett cirkumgalaktikus közegbe. Az érintett atomok végül visszahullanak eredeti galaxisukba.

A friss tanulmányban a kutatók a távoli rendszereknél lévő csillagkörüli közeget vizsgálták. A csapat először mutatta ki, hogy a szénatomok is újrahasznosulnak a kozmikus áramlatokon keresztül, a tudósok ezt korábban valótlannak vélték a szén viszonylag kis tömege miatt.

Azt is felfedezték, hogy a szén az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló elem ezekben az extragalaktikus struktúrákban. Jessica Werk, a Washingtoni Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint ez azt jelenti, hogy a testünkben lévő szén valószínűleg jelentős időt töltött a galaxison kívül.

Mivel az emberi testben található más, nagy mennyiségben előforduló atomok, például az oxigén és a vas szintén a csillagkörüli közegben utaznak, valószínű, hogy a testünkben lévő atomok többsége a Tejútrendszeren kívül is időzött.

A szakemberek a Hubble űrtávcső Cosmic Origins Spectrograph műszerének adatait elemezték, ez azt méri, hogy a távoli kvazárok sugárzása miként halad át a csillagontó galaxisok csillagkörnyéki közegén. Kiderült, hogy bizonyos esetekben a szén akár 400 ezer fényévnyire is észlelhető a gazdagalaxisán kívül.

Az új tanulmány megerősíti, hogy a viszonylag új asztrofizikai fogalomnak számító cirkumsztelláris közeg kulcsfontosságú a csillagok által létrehozott anyag galaktikus újrahasznosításában. Annak megértése, hogy a közeg mely elemeket képes újrahasznosítani, segíthet felmérni az anyag világegyetemben való eloszlását. A hasonló vizsgálatok emellett a csillagok és galaxisok életének megismerésében is segítenek.

The post Galaxisunkon kívül is jártak a testünk atomjai first appeared on 24.hu.