Csütörtökön, január 15-én jut bolygónkhoz legközelebb, mintegy 90 millió km-re a Mars, könnyen azonosítható az esti égen. Pólussapkája, légkörétől homályos pereme és a felszíni vöröses por takarója kisebb távcsővel is látható. Hol tudjuk távcsőben megnézni?

Nézzünk fel az esti égre, és ha derült, könnyen megtaláljuk a Marsot. Még akár Budapestről is jól látszik a bolygó, mint az égen magasan járó, sárgásvörös objektum. Érdemes flekeresni a Föld közelében járó Marsot, sok érdekesség mutatkozik rajta. Ha dél felé állunk, naplemente után a fényes Vénuszt és mellette a Szaturnuszt láthatjuk nyugatra. Ugyanekkor magasan az égen, közel dél felé (tehát az előbbi Vénusztól balra) a szintén fényes Jupiter figyelhető meg, ettől balra, szintén magasan azonosíthatjuk a sárgás-vöröses Marson. Színe sokkal vörösebb mint a közeli Jupiter, ami megkönnyíti azonosítását. Ha a tájékozódáshoz további égbolttérkép szükséges, a Jelenségnaptárban találunk.

A jelenlegi marsközelség azt az időszakot jelöli, amikor bolygónk a Föld napkörüli útja során „leelőzi” a nála távolabb keringő Marsot. A mellékelt ábrán jól látható, hogy nem egyformák az ilyen előzések, mivel a Vörös Bolygó pályája elnyúlt, ezért nem mindegy, hogy milyen pályaszakaszon haladunk el mellette. A 2025. januári marsközelség során mintegy 90 millió km távol van tőlünk külső szomszédunk. A Mars Földről látszó mérete és fényessége az elmúlt hónapok során fokozatosan növekedett. A Mars január 16-án 14,6 ívmásodperc, amely a fél fok átmérőjű Holdnál közel 100-szor kisebb, fényessége pedig eléri a -1,4 magnitúdót. Összehasonlításként: a kora este nyugat felé látható Vénusz ennél sokkal fényesebb, a fordított magnitúdó skálán -4 magnitúdót is meghaladhatja; míg a Jupiter látszó fényessége pedig -2,7 magnitúdó. A Mars fényessége hasonló lesz az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga, a Sirius látványához.

A Föld és a Mars pályája, valamint az oppozíciók a 2022-2031. közötti időszakban. A mostani közelséget a balra fent látható vékony vonal jelzi a két égitest között.

Jelenleg nyár van a Mars északi féltekéjén, ennek megfelelően a fagyott szén-dioxidból álló északi évszakos pólussapka fokozatosan eltűnik (a légkörbe szublimált) és az alatta húzódó, de nyáron is stabil, állandó vízjég pólussapka látható. Ezt figyelhetjük meg fehér fényes foltként a bolygón. Mivel ekkor bőséggel jut napfény a vízjég pólussapkára, a területére jellemző hideg -60 Celsius-fok közeli hőmérsékleten a légkörbe szubliámál a H2O, ami felhőként is megjelenhet (talán még a mellékelten bemutatott hazai fotókon jobbra lent megjelenő köd kialakításában is közreműködhetett).

Bár nem ekkor van a Naphoz legközelelebb a Mars (sőt, éppen naptávolban jár), ennek megfelelően nem mutatkozik olyan nagynak sem, ugyanakkor ebben az évszakban porviharok sem igazán vannak rajta, azaz légköre átlátszó és jól megfigyelhetők a felszínformákat. Természetesen ne várjunk az űrszondák által készített képekhez hasonló részleteket, de aki kitartóan figyeli a bolygót, az több érdekességet is azonosíthat.

Távcsöves láthatóság

Bár szabad szemel is szép a Vörs Bolygó, távcsőben az igazi a látvány. Felemelő érzés a szemünkkel vizsgálni az égitestet. Az MCSE bolygóészlelő szakcsoportjának tagjai már tavaly óta követik a marsközelséget. A bolygó igen magasra emelkedik az égen ezeben napokban, a Gemini (Ikrek) területén látható, a csillagkép két legfényesebb csillaga, a Castor és a Pollux szomszédságában. Ennek megfelelően fénye a légkörön keresztül csak rövid utat tesz meg, ezért gyakrabban láthatunk nyugodt, rezzenéstelen képet a távcsőben.

Az alábbiakban néhány példát láthatunk a bolygón azonosítható érdekességekből. Jól látszik az elmúlt 2-3 hónap során készített képeken a Mars fázisa: a korong jobb oldala részben „hiányzik”. Amint közelített a Marshoz bolygónk, az árnyékos, a Nap által nem megvilágított részére is ráláttunk. Miközben az oppozíció felé haladva nő a bolygó látszó mérte, csökken a fázisa (az árnyékban lévő, de a Földről megfigyelhető oldal aránya), és január 16-án a teljes megvilágított marskorongot tudjuk megfigyelni.

Négy hazai felvétel a Marsról, amint közeledünk az oppozíció felé (Berente Béla és Miskolczi Imre képei).

A Mars megfigyelése csillagászati távcsövet és némi gyakorlatot is igényel. Utóbbi könnyen megszerezhető, hiszen csak a szorgalom kell hozzá. A bolygók fényes égitestek, még a kivilágított nagyvárosokban is megfigyelhetők. A távcsöves élmény ideálisan egészíti ki az internet nyújtotta gazdag, de csak képernyőn keresztül elérhető látványt.

Távcsöves megfigyelések alapján készült rajzok a Marsról Kovács Marcell 15 cm, és Görgei Zoltán 9 cm objektívátmérőjű távcsövével.

A Mars éjszakája a Polarisban

A Polaris Csillagvizsgáló január 16-án szabadtéri előadással és távcsöves bemutatóval várja az érdeklődőket Óbudán, a Laborc utca 2/C-ben. A 18 órakor kezdődő programra az alábbi oldalon lehet regisztrálni. Ha van távcsöve, hozza el és velünk együtt tekintse meg a Marsot, kezdő távcsőtulajdonosoknak szaktanácsadással és gyakorlati útmutatóval állunk a rendelkezésére. Javasolt nagyon vastagon felöltözni, hiszen igen hideg van a szabadban. A Mars a következő hetekben is jól látható, ha január 16-ra nincs már hely, regisztráljon a következő alkalmak egyikére.

Aki szeretne távcsöves pillantást vetni a Marsra, keresse fel a lakhelyéhez legközelebb eső bemutató csillagvizsgálót – január hátralevő részében is kiválóan észlelhető lesz a vörös bolygó.

Aktuális eredmények a Marsról:

A Mars bolygó kutatásának megoldatlan kérdései

Miért tűntek el a Mars óceánjai?

Milyen hatással vannak a napviharok a Mars légkörére?

Kérdőjelek a Mars körül: https://www.youtube.com/watch?v=_G8XKHjR_Zo