December 24-én az AES Andes, az amerikai AES Corporation energetikai cég leányvállalata egy hatalmas ipari komplexum tervét nyújtotta be környezeti hatásvizsgálatra. A tervezett komplexum fenyegeti az ESO (Európai Déli Obszervatórium) Paranal Obszervatórium feletti érintetlen égboltját, amely a világ legsötétebb észlelőhelyei közé tartozik, és ideális helyszínt biztosít a csillagászati megfigyelésekhez. Az ipari megaprojektet a tervek szerint mindössze 5-11 kilométerre tervezik az obszervatórium teleszkópjaitól, ami visszafordíthatatlan károkat okozna a csillagászati megfigyelésekben, leginkább a projekt működése során kibocsátott fényszennyezés következtében. A komplexum áthelyezése megmenthetné a Föld egyik utolsó, valóban érintetlen sötét égboltját.

Az ESO Paranal Obszervatóriuma feletti sötét égbolt lélegzetelállító látványt nyújt, annyira tele van csillagokkal, hogy az ember szinte úgy érzi, hogy meg tudja érinteni azokat. (Petr Horálek)

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) által épített és üzemeltetett Paranal Obszervatóriumban végzett megfigyelések az 1999-es átadása óta számos jelentős csillagászati áttöréshez vezettek, pl. az első exobolygó-kép elkészítéséhez vagy az Univerzum gyorsuló tágulásának megerősítéséhez. A 2020-as fizikai Nobel-díjat a Tejútrendszer közepén található szupernagy tömegű fekete lyuk kutatásáért ítélték oda, amely eredmény elérésében a Paranalon lévő teleszkópok is szerepet játszottak. Az obszervatórium kulcsfontosságú eszköz a világ csillagászai, köztük a chileiek számára is, akiknek közössége az utóbbi évtizedekben jelentősen megnövekedett. Ezenkívül, a közeli Cerro Armazones ad otthont az ESO Rendkívül Nagy Távcsöve (Extremely Large Telescope, ELT) építésének, amely a világ legnagyobb teleszkópja lesz, és drámai módon változtatja majd meg a világegyetemre vonatkozó ismereteinket.

„Az AES Andes ipari megaprojektjének Paranalhoz való közelsége kritikus kockázatot jelent a bolygó legérintetlenebb éjszakai égboltjára nézve” – emelte ki Xavier Barcons, az ESO főigazgatója. „Az építkezés során fellépő porkibocsátás, a megnövekedett légköri turbulencia és különösen a fényszennyezés helyrehozhatatlan hatással lesz a csillagászati megfigyelési képességekre, amelyek eddig több milliárd eurós beruházást vonzottak az ESO tagállamoktól.”

A fényszennyezés hatása a világ 28 legnagyobb csillagászati obszervatóriumára, amelyek közül az ESO Paranal Obszervatóriuma a legsötétebb helyszín.

A tervezett projekt egy több mint 3000 hektáros ipari komplexumot foglal magában, amely megközelíti egy város vagy egy kerület, mint pl. Valparaiso (Chile) vagy Garching (Németország) méretét. A tervek között szerepel egy kikötő, ammónia- és hidrogéntermelő üzemek, valamint több ezer villamosenergia-termelő egység építése Paranal közelében.

Légköri stabilitásának és a fényszennyezés hiányának köszönhetően az Atacama-sivatag egyedülálló természeti laboratórium a csillagászati kutatások számára. Ezek alapvető tényezők azokhoz a tudományos projektekhez, amelyek az Univerzum eredetével és fejlődésével, valamint a Naprendszeren kívüli bolygók élethordozási képességével és lakhatóságával kapcsolatos alapvető kérdéseket céloznak meg.

„Chile és különösen Paranal valóban különleges hely a csillagászat számára. Sötét égboltja olyan természeti örökség, amely túlmutat határain, és az egész emberiség javát szolgálja” — mondta Itziar de Gregorio, az ESO chilei képviselője. „Kulcsfontosságú, hogy olyan alternatív helyszíneket találjunk ehhez a megaprojekthez, amelyek nem veszélyeztetik a világ egyik legfontosabb csillagászati kincsét.”

A megaprojekt áthelyezése továbbra is az egyetlen hatékony módja annak, hogy megakadályozzuk a Cerro Paranal egyedülálló égboltjának visszafordíthatatlan károsodását. Ez a lépés nemcsak a csillagászat jövőjét védi, hanem megőrzi a Föld egyik utolsó, valóban érintetlen sötét égboltját is, amely pótolhatatlan örökség az emberiség számára is.

Forrás: ESO