A szintetikus kockázatátruházási megállapodások, angol rövidítéssel SRT-k olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek segítségével a bankok hitelportfóliójuk kockázatainak egy részét átruházhatják a piaci befektetőkre.  A szigorodó tőkekövetelmények miatt a bankoknak több tőkét kell tartaniuk eszközeik mögött, az SRT-k viszont lehetővé teszik számukra a kockázatok mérséklését és a tőke felszabadítását, így utóbbit más üzleti területekre csoportosíthatják át. Nem minden alap nélkül emlékezteti ez az embert a 2008-as pénzügyi válsághoz vezető, félrecsúszott értékpapírosítási gyakorlatra: a Nemzetközi Valutaalap jelentése, majd a Financial Times cikke is foglalkozott azzal nemrég, milyen pénzügy stabilitási kockázatokat generálhat ez az - amúgy kockázatmérséklésre kitalált - megoldás.