Hosszú folyamat, amíg a transznemű ember a belső nemi diszfóriával terhelt időszakon átküzdi magát, vagy akár olyan külső jelek (öltözködés, viselkedés, névhasználat stb.) kezdenek jellemzővé válni rá, amelyek eltérnek a születési nemétől, és a környezetnek egyre jobban feltűnnek. Ilyenkor általában előbb-utóbb sor kerül arra, hogy az érintett otthon, első körben a szűk családjának is előbújik. Külföldi kutatások szerint a transznemű fiatalok előbb mondják el ezt a barátaiknak vagy akár az iskolában a nevelőknek. Utóbbi értelmezhetetlennek tűnik számomra a jelen „gyermekvédelmi törvény” hatálya alatt. Előző írásomban a különböző életkorokban megtett előbújás előnyeiről és hátrányairól írtam, ezúttal a szülőknek megtett előbújást fogom megvizsgálni; egyrészt az érintett szemszögéből, mi zajlik le benne, majd a család oldaláról is, milyen reakciókkal, érzésekkel kell a szülőknek megküzdeni, és hogyan lehet ebből egy elmélyült, szép kapcsolat a jövőben.