A 2024 YR4 aszteroidáról a világ különböző pontjain, köztük az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Távcsövével (VLT) is végzett új megfigyelések gyakorlatilag kizárták, hogy az égitest a Földdel ütközzön. Az aszteroidát az elmúlt hónapokban szoros figyelemmel kísérték, mivel annak esélye, hogy 2032-ben becsapódik a Földbe 3%-ra emelkedett, ami a legmagasabb valaha mért becsapódási valószínűség egy jelentősebb méretű aszteroida esetében. Az újabb megfigyelések eredményeként azonban a becsapódás esélye szinte nullára csökkent.

Az aszteroidát, amelynek átmérője 40 és 90 méter között lehet, tavaly december végén fedezték fel és az első számítások alapján olyan pályán mozog, amely szerint 2032. december 22-én ütközhetne a Földdel. Mérete és az ütközés valószínűsége miatt az égitest gyorsan az Európai Űrügynökség (ESA) kockázati listájának élére került. Ez a lista azokat a kisbolygókat tartalmazza, amelyeknek bármilyen esélyük van a Földdel való ütközésre.

Az ESO VLT január közepén végzett megfigyeléseket a 2024 YR4 aszteroidáról, és az így kapott adatok kulcsfontosságúak voltak az égitest pályájának pontosabb kiszámításához. Más obszervatóriumokból származó adatokkal kombinálva a VLT nagyon precíz mérései javították az aszteroida pályájával kapcsolatos ismereteinket, így a becsapódás valószínűsége meghaladta az 1%-ot, amely kulcsfontosságú küszöb érték ahhoz, hogy katasztrófa-elhárítási intézkedéseket indítsanak el. Majd további megfigyelések indultak, és a Nemzetközi Aszteroidafigyelő Hálózat potenciális aszteroida becsapódásról szóló értesítést adott ki, értesítve a bolygóvédelmi szervezeteket, mint pl. a Űrmissziós Tervezési Tanácsadó Csoportot (Space Mission Planning Advisory Group).

A 2024 YR4 aszteroida az ESO VLT felvételén, amely a HAWK-I műszerrel infravörös hullámhossztartományban készült.

Világszerte számos teleszkóp figyelte az aszteroidát, miközben a csillagászok modellezték annak pályáját. Ennek eredményeként február 18-ára a becsapódási valószínűség 3%-ra emelkedett, ami a legmagasabb valaha rögzített érték egy 30 méternél nagyobb aszteroida esetében. Azonban már másnap az ESO VLT új megfigyelései a kockázatot a felére csökkentették.

A becsapódási valószínűség növekedése és csökkenése egy jól ismert és előre látható mintázatot követ. Ahhoz, hogy megtudják, hol lesz az aszteroida 2032-ben, a csillagászok a pálya eddig mért kis részét extrapolálják. Olivier Hainaut, az ESO csillagásza egy hasonlattal magyarázza a jelenséget: „A pályában lévő bizonytalanságok miatt az aszteroida mozgása olyan, mint egy elemlámpa fénye: a távolsággal egyre szélesebb és homályosabb. Ahogy egyre több megfigyelés áll rendelkezésre, a fénycsóva egyre élesebbé és keskenyebbé válik. A Föld egyre jobban megvilágosodott ebben a csóvában, emiatt nőtt az ütközési valószínűség.”

A VLT új megfigyelései és más obszervatóriumok adatai révén a csillagászok olyan pontosan tudták meghatározni az aszteroida pályáját, hogy szinte teljesen kizárható a 2032-es ütközés. „A keskenyebb fénycsóva most már eltávolodik a Földtől” – mondta Hainaut. Az ESA Földközeli Objektumok Koordinációs Központja által közölt ütközési valószínűség jelenleg kb. 0,001%, és az aszteroida már nem szerepel az ESA kockázati listájának élén.

A 2024 YR4 aszteroida pályája, melyet a vörös vonal jelöl.

Ahogy a 2024 YR4 távolodik a Földtől, egyre halványabbá válik, és már csak a legnagyobb teleszkópokkal figyelhető meg. Az ESO VLT kulcsszerepet játszott az aszteroida megfigyelésében, köszönhetően hatalmas tükrének, kiváló érzékenységének, valamint az ESO chilei Paranal Obszervatóriumának sötét égboltjának. Ezek az ideális körülmények lehetővé teszik a halvány égitestek, pl. a 2024 YR4 és más potenciálisan veszélyes aszteroidák követését.

Sajnálatos módon azonban ezekhez a kritikus mérésekhez szükséges páratlanul sötét égbolt veszélybe került az AES Andes által tervezett INNA ipari megaprojekt miatt, melyről korábban beszámoltunk. „Ha az égbolt világosabb lesz, a VLT körülbelül egy hónappal korábban elveszítené a 2024 YR4 észlelésének lehetőségét. Ez óriási különbséget jelentene abban, hogy mennyire vagyunk képesek előre jelezni egy esetleges ütközést, és megtervezni a védelmi intézkedéseket a Föld megóvására.” – figyelmeztetett Hainaut.

Forrás: ESO