Az amerikai Intuitive Machines magánvállalat második holdszondája sikeresen útnak indult a Hold déli sarkvidékére felszín alatti víz kimutatására. A felszín anyagában levő víz jelenlétet a szonda által a Holdra vitt magyar Puli Space érzékeny műszere is képes lesz kimutatni.

Most csütörtökre virradó éjszaka magyar idő szerint 2025. február 27-én 01:16:30-kor a floridai Kennedy Űrközpontból (Cape Canaveral) sikeresen elindult a Hold felé az amerikai Intuitive Machines magánvállalat második holdszondája (röv. IM-2). Az IM-2 hordozórakétája a SpaceX magánvállalkozás Falcon 9 Block 5 hordozórakétájával indult útnak a Kennedy Űrközpont LC-39A (LC: Launch Complex) indítási helyéről. Az IM-2 a NASA CLPS (Commercial Lunar Payload Servives), vagyis kereskedelmi, illetve műszaki magánvállalkozásokkal történt szerződéses kapcsolatrendszere keretében megvalósuló holdprogram része.

A hordozórakéta az IM-2 holdszondán kívül még két felderítő műholdat is magával vitt, amelyek földkörüli pályán keringve figyelik a különböző kommunikációs hálózatokról kikerült, illetve azokon áthaladó információkat (internet, email, mobiltelefonok), Ezek a műholdak az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA, National Security Agency) Trailblazer Programjának részei.

Az Intuitive Machines magánvállalat IM-2 holdszondájának éjszakai startja a SpaceX Falcon 9 hordozórakétájával. A floridai Cape Canaveral űrközpontból 2024. február 27-én, magyar idő szerint 01:16:30-kor startolt az űreszköz (NASA, LIVE, YouTube).

Az alábbi NASA videó az IM-2 holdszonda indítását követi végig.

Intuitive Machines-2 Launch to the Moon (Official NASA Broadcast) – LIVE – NASA – 2025.02.27. (YouTube).

Az IM-2 leszállóegységnek több neve is van: Athena, NOVA-C, PRIME-1 (Polar Resources Ice Mining Experiment-1), vagyis holdi poláris jégfúrási és bányászási kísérlet és tömegspektrométeres összetétel-vizsgálat.

Az IM-2 Athena elnevezésű leszállóegysége (illusztráció, Intuitive Machines).

Az IM-2 célja a Hold déli pólusához eddig legközelebbi leszállással a poláris vidék egyik állandóan sötét, a Nap által meg nem világított és fel nem melegített felszínen és a felszín alatt víz keresése.

Két lehetséges leszállóhely közül az egyik fog megvalósulni: vagy a Shackleton-kráter pereme a déli pólus közelében vagy a Mons Mouton, ami távolabb van a pólustól.

A déli pólushoz legközelebbi kráter, a Shackleton- kráter peremén lenne a leszállóhely olyan helyen, ahol még érheti napfény a leszállóegység napelemeit. A szonda még a leszállása előtt egy kis telekommunikációs műholdat bocsát holdkörüli pályára, ami a Földdel való rádiókapcsolatot segíti.

A Shackleton-kráter átmérője 21 km, a mélysége 4,1 km. A kráter a nevét Ernest Henry Shackleton (1874-1922) a híres angol-ír Antarktisz-kutatóról kapta.

A Mons Mouton a Nobile és Malapert kráterek közötti magasabb terület, ami a déli pólustól mintegy 6 fokra van. A terület a nevét Melba Roy Mouton (1929-1990) a NASA alkalmazott matematikusáról kapta 2022-ben.

A legújabb információ szerint a Shackleton-kráter pereménél fog leszállni az IM-2 lander.

A Hold déli poláris vidéke magassági színezéssel: a legmélyebb területet kék szín, a legmagasabbat sötétbarna szín jelöli. A felszín domborzatának magasságát a NASA LRO holdszondája LOL A lézeres magasságmérő műszerénak méréseiből lehetett meghatározni. Az IM-2 egyik lehetséges leszállóhelye a Shackleton-kráter pereménél lesz a déli pólus közelében (a képen középen), a másik leszállóhely, a Mons Mouton a képen balra lent található (NASA/GSFC/SVS, LRO LOLA).

A leszállóegység a Micro Nova Hopper vagy „Gracie” nevű holdi „szöcskét” is magával viszi, ami az állandóan sötét Shackleton-kráter belsejébe tud berepülni és ott hidrogént kimutatni és ez alapján víz mennyiségét is meg lehet határozni. A „szöcske” hidrazin hajtóművel végez majd ugrásokat: felemelkedést és fékezve leszállást.

Egy kis holdjárót is visz az IM-2, ez a Mobile Autonomous Prospecting Platform (MAPP), amely mintegy 5-10 kg tömegű és a legnagyobb sebessége 10 cm/s lesz.

A PRIME 1 felszíni és felszín alatti anyagok összetételének meghatározását végző berendezés, amelynek egy fúrója a jégbe is be tud hatolni: ez a TRIDENT fúró. A jég mintát az MSolo tömegspektrométer elemzi és meghatározza a víz mennyiségét.

A sok műszer és eszköz között egy magyar fejlesztésű vízdetektor is lesz. A magyar Puli Űrtechnológiai vállalkozás (Puli Space Technologies) által fejlesztett tudományos műszer a Hold felszínén az alacsony energiájú neutronokat képes detektálni, és ezáltal a holdfelszín közeli rétegeiben levő hidrogén kimutatható. A műszer neve Puli Lunar Water Snooper (röv. PLWS) és csúcstechnológiával nagyon kis méretűre sikerült elkészíteni: 10 cm × 10 cm × 3,4 cm-es és a tömeg is kicsi, mintegy 40 dekagramm.

A magyar Pulis Space Technologies holdi „vízszimatőló” kis méretű
10 cm × 10 cm × 3,4 cm-es műszere, a PLWS (Puli Lunar Water Snooper
(Puli Space Technologies).

A vízben levő hidrogén az űrhajósok vízellátását, illetve oxigén ellátását is biztosítja, a hidrogén pedig az űrhajók üzemanyagaként is felhasználható. A Puli PLWS műszere. illetve más műszerei is az Európai Űrügynökség (ESA) holdprogramjaihoz is felhasználhatók lesznek. A vízből kinyert hidrogén és oxigén potenciálisan rakéta-üzemanyagként is szolgálhat a jövőben.

Az IM-2 holdraszállásának pontos időpontja most még nem ismert.

A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.

Források:

CNN (2025.02.26. 09:48 PM EST)

IM-2 Mission (Intuitive Machines)

Űrvilág (2025.02.27. 06:15)

Mons Mouton (NASA, 2023.02.15.)

Puli Space Technologies (magyar nyelven)