„Ha nagyobb vendégség érkezett, egy gyermekből két fogás is jut körettel, salátával.” (Jonathan Swift)Viktornak igaza lett, bejött neki, most először: egy életveszélyes kretén lett Amerika elnöke, aki kihozta a karanténből a másik életveszélyes kretént, akinek nem is az a baja, hogy kretén, hanem hogy egy klasszik sunyi gonosz tömeggyilkos orosz zsarnok. Most megint ilyen kötözni való bolondok szabják meg a táncrendet, mint amikor Adolf és Benito, a két igazi, veszedelmes fallokrata dominálta a politikát; az egyik egy ilyen önfertőző pszichopeti gnóm, akit szintén vert a papája, a másik egy hangoskodó bohóc – a következmények ismertek. A legszebb, ha az ember mély levegőt vesz, és belepillant a kormánypárti médiába, micsoda triumfálást lát bennük és hogy rögvest egy az egybe’ böfögik fel a minielnök legújabb, immár oroszosan életveszélyes agymenéseit, lelkesen, szóról szóra a nyugatról pénzelt civilek kisöpréséről, olyan stílusban, amiből süt, hogy „Ó, ha gyilkolni szabadna újra, / csámcsogva, hersegve szívnák a vért” (Spiró). Megint nyiladoznak a nyilasok.