Mickey, what’s it feel like to die.

Milyen nehéz lehet egy mesterművet követni, főleg ha az a film kicsit kilóg az életművedből? Mondjuk nem hiszem, hogy Bong Joon Ho ilyesmiken gondolkozott a Parasite után, de az biztos, hogy a 2-3 éve általa forgatott Mickey 17 végre megérkezett a mozikba, és egy egy ötlethalmaz, ami nem áll össze.

A Mickey név egy feláldozhatót takar, a szám pedig azt, hogy hányszor halt meg, mire bekapcsolódunk a történetbe. A hátrahagyott Földön tiltott az újranyomtatás különféle morális fennakadások miatt (ki érti ezt:), de az expedíción, amire Mickey jelentkezett, nem. Csak a testét és elméjét tudja adni a küldetéshez, és hát mindenki feláldozhatónak is kezeli, nem pedig emberi lénynek, amit kicsit rossz nézni. Tényleg nem az a gyomorforgató, hogy meghal, hanem amilyen módon ehhez viszonyulnak mások.

A konkrét történet pedig egy havas bolygóra tartó expedíciót mutat be, amit egy nárcisztikus politikus vezet. Ennek kapcsán előkerül Bong fő témája, a kapitalizmus és osztályokba osztás embertelenségének mivolta. A gazdagoknak nem számít az alja nép, amit most aztán főleg aláhúz azzal, hogy Mickeyt elégetett szerves anyagokból, szarból, moslékból nyomtatják újra, és a főnök ennek is tartja őt ezért. Az a durva, hogy vannak még más témák, a migrációról is a képünkbe mondanak valamit, vagy például az események katalizátora, miszerint egyszer nem hal meg Mickey pedig azt hiszik ottmaradt a terepen, így duplikálják az újranyomtatással, ami érdekes problémát vet fel, de…

Szóval a Mickey 17-en nem lehet nem észrevenni, hogy ebbe durván belenyúlhatott a stúdió, annyira nem áll össze még a témája sem. Értem, hogy Bong Joon Ho nincs oda a nagy árnyalásokért, szóval alapból képbe tolja amit mondani akar, de nincs az az isten, hogy erre nem feküdt rá a Warner, próbálta vágással menteni a menthetőt — ki adott zöld utat a 100 milliónál nagyobb budgetnek, ami még csak sci-fi setpiece sincs benne. Az a tippem, hogy a folyamatosan magyarázó narrációt is nekik köszönhetjük.

Így bizony a végeredmény részben jó, vannak jelenetek amiket mosolyogtam, voltak meghökkentő húzások is, de hogy nem organikusan gördült előre a film, az is biztos. Sőt, vannak dolgok amiket csak úgy feldobnak, aztán hagynak a semmibe, például azt amikor Anamaria Vartolomei karaktere is ráhajt a főszereplőre, ami egy konfliktushoz vezet… és ennyi, semmit nem kezdenek vele. Oké, témában aláhúzza, hogy neki is csak “valami” Mickey, de akkor is, olyan furcsa volt, mert más ötletekkel is történik ilyesmi.

Ami nekem teljes pozitívum volt, az Robert Pattinson játéka, akinek kétfajta személyiséget kellett alakítani, és ez egyrészt nagyon ment neki, másrészt pedig iszonyat vicces is volt néha ez a két figura közös jelenetben. Színészileg még Steven Yeun dobta fel nagyon, bár eléggé csak a komikus kisülés volt a cél vele, de az jól ment. Ezen kívül még a sci-fi világ megteremtése és kinézete, na meg az emlegetett jobb ötletek és húzások, de ennyi. Sőt, ha már nevekkel jöttem, nekem Mark Ruffalo (gondolom a rendezővel karöltve) egyszerűen sok volt, rajta SNL szkeccset éreztem, nem filmet.

Amúgy ha már valóság, érdekes, hogy itt ez a szatíra, ami még a Trump elleni merénylet előtt forgott, erre a Trump-szerű politikust súrolja egy golyó benne. Másrészt pedig teljesen képünkbe nyomja, hogy igen, “tökéletes faj” és hasonlókat emleget a vezér, és egy karlendítés is van benne, de a film nem vállalja be az igazi náci mozdulatot, közben itt a Földön a jelenben ugye mi történt…

Lehet nem is érdemes már szatírát csinálni a jelenlegi igazság utáni világban, főleg, hogy az Anora körül látszik, mennyire nem látják sokan azt amit néznek. Vagyis inkább úgy mondom, hogy nem is próbálják látni, nyitottság nélkül rögtön zsigerből lecsapnak (akinek valós érvek miatt nem tetszett, az ne vegye fel). Érdekes, hogy a Starship Troopers is félre volt értve például (nem mindenki által, az csak urban legend), na de ha most jönne ki akkor úristen milyen felbolydulás lenne körülötte. Na ennyit a mellékgondolatokról.

Tényleg nem értem, hogy ezt ki rendelte be. Mármint, ha már Bong Joon Ho, ez inkább volt elrontott Okja (amire már senki nem emlékszik, mivel Netflix content), csak gyengébb humorral, mint Snowpiercer, vagy épp Parasite. Konkrétan ült valami fejes a forgatókönyv fölött, már ha olvasta, és nem tűnt fel neki, hogy még a végső nagy csúcspont sem lesz izgalmas, ami azért lehet az átlagnézőnek kellhet? Mindezt úgy, hogy az utómunka során mintha teljesen hülyének nézték volna a nézőket, még jobban a szájbarágást erősítették, na de akkor előtte miért nem merült fel bennünk? Azt hitték új Oscar esélyest hoz Bong Joon Ho?

Bár ha tartalmilag nézem, és ha jól értem, akkor a könyvben a konkrét morális és filozófiai kérdések mintha erősebbek lennének, mint itt a filmben, szóval… áh, egy nagy káosz az egész, kisiklott, de azért néhol kreatív vonat.