Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) mélyreható technikai elemzésben értékelte az INNA megaprojektnek a chilei Paranal Obszervatóriumra gyakorolt hatását: az eredmények riasztóak! Az elemzésből kiderül, hogy az INNA legalább 35%-kal növelné a fényszennyezést a VLT-távcsőegyüttes, és több mint 50%-kal a Cherenkov Telescope Array Observatory (CTAO-South) déli telephelye felett. Az INNA emellett erősítené a légköri turbulenciát a térségben, ami tovább rontaná a csillagászati megfigyelések feltételeit, míg a projekt által okozott rezgések súlyosan veszélyeztetik a Paranal Obszervatórium egyes csillagászati létesítményeinek, de például az épülő Rendkívül Nagy Távcsőnek (Extremely Large Telescope, ELT) a működését is.

2025 januárjában az ESO a nyilvánosság figyelmét is felhívta arra, hogy az INNA ipari megaprojekt veszélyezteti az ESO Paranal Obszervatóriuma feletti égboltot, a világ legsötétebb és legtisztább földi ablakát az univerzumra. Az amerikai AES Corporation energiaipari óriás chilei leányvállalata, az AES Andes által megvalósítani tervezett projekt több energetikai és feldolgozó létesítményt foglal magában, amelyek egy kisebb városnyi, 3000 hektárnál nagyobb területen helyezkednének el. A tervezett helyszín mindössze néhány kilométerre van a Paranal Obszervatórium távcsöveitől.

Az akkoriban elvégzett előzetes elemzés kimutatta, hogy mérete és a Paranalhoz való közelsége miatt az INNA-projekt súlyos veszélyt jelent a csillagászati megfigyelésekre. Most egy részletes technikai elemzés megerősítette, hogy az INNA hatása pusztító és visszafordíthatatlan lenne.

Az ESO VLT-távcsőegyüttesének négy 8,2 méteres egysége és a segédteleszkópjaik a chilei Atacama-sivatagban található Paranal-csúcson, felettük a Tejút íve a Kis- és a Nagy-Magellán-felhőkkel (balra), illetve az Androméda-köddel (jobbra). Az obszervatórium közelébe tervezett ipari megakomplexum komolyan veszélyezteti a világ legsötétebb és legtisztább égboltját. (ESO/P. Horálek)

Az új, részletes elemzés szerint a mesterséges fényforrások jelenlegi alapszintjéhez képest az ipari komplexum legalább 35%-kal növelné a fényszennyezést a VLT felett, amely alig 11 km-re van a tervezett INNA-helyszíntől, de a valamivel távolabbi, még épülő ESO ELT felett is legalább 5%-kal nőne a fényszennyezés. Ez a növekedés már olyan mértékű zavaró hatást jelent, amely nem egyeztethető össze a világszínvonalú csillagászati megfigyelésekhez szükséges feltételekkel. Az INNA-tól mindössze 5 km-re található CTAO-South feletti égboltra gyakorolt hatás lenne a legjelentősebb: a fényszennyezés itt legalább 55%-kal növekedne. (Az alapszintek az égbolt mesterséges fényforrások által okozott jelenlegi fényességre vonatkoznak. Az égbolt fényességével kapcsolatos számításokat a látható tartomány 550 nm-es, V sávbeli hullámhosszára végezték, dél felé néző, a horizont feletti 45 fokos megfigyelési irányt feltételezve.)

„A fényesebb égbolt miatt jelentősen csökkennek a lehetőségeink a Földhöz hasonló exobolygók közvetlen detektálására, a halvány galaxisok megfigyelésére, sőt az olyan aszteroidák észlelésére is, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek a bolygónkra” ‒ hívta fel a figyelmet Itziar de Gregorio-Monsalvo, az ESO chilei képviselője. „A legnagyobb és legérzékenyebb teleszkópokat építjük a Föld csillagászati szempontból legjobb helyén, hogy a csillagászok szerte a világból megpillanthassák azt, amit eddig még senki sem látott. Az INNA-hoz hasonló projektek által okozott fényszennyezés nemcsak a kutatást akadályozza, de szó szerint elhomályosítja az Univerzumról alkotott közös képünket is.”

A technikai elemzéshez a csillagászati infrastruktúra működtetéséért felelős ESO-igazgató, Andreas Kaufer által vezetett szakértői csoport Martin Aubéval, a csillagászati helyszínek égboltfényességének vezető szakértőjével közösen a legfejlettebb fényszennyezési modelleken alapuló szimulációkat futtatott. Ezek során az AES Andes által a projekt környezeti vizsgálatához benyújtott, nyilvánosan elérhető információkat használták fel, amelyek szerint a létesítményt több mint 1000 fényforrás fogja megvilágítani.

„Az általunk közölt fényszennyezési adatok azt feltételezik, hogy a projekt során az elérhető legmodernebb lámpatesteket szerelik fel úgy, hogy a fényszennyezés a lehető legkisebb legyen. Aggódunk azonban amiatt, hogy az AES által tervezett fényforrások listája még nem teljes, és azok valójában nem is felelnek meg a céljaiknak. Ebben az esetben az amúgy is riasztó eredményeink alábecsülnék az INNA-projekt Paranal égboltjának fényességére gyakorolt lehetséges hatását” ‒ magyarázta Kaufer.

Hozzátette még, hogy a számítások során derült égboltot feltételeztek. „Még rosszabb fényszennyezési állapotot kapnánk, ha a felhős égboltot is figyelembe vesszük” ‒ mondja. „Bár a Paranal égboltja az év nagy részében felhőmentes, sok csillagászati megfigyelést akkor is el lehet végezni, amikor vékony cirruszok fedik. Ebben az esetben azonban a fényszennyező hatás felerősödik, mivel a felhők hatékonyan verik vissza közeli mesterséges fényeket.”

A C/2024 G3 (ATLAS) üstökös 2025. január 21-én az ESO Paranal Obszervatórium nyugati horizontján naplemente után. (F. Millour/ESO)

A technikai elemzés a projekt egyéb hatásait is vizsgálta, például a légköri turbulencia növekedését, a rezgések hatását a kényes távcsőberendezésekre, valamint az érzékeny távcsőoptikák porszennyezését az építkezés során. Mindezek tovább mélyítenék az INNA negatív hatását a Paranal csillagászati megfigyelések szempontjából ma még kiváló tulajdonságaira.

A Paranal Obszervatórium nem csak a sötét és tiszta égbolt miatt a világ legjobb csillagászati helyszíne, a légkör kivételesen és egyenletes stabil is felette: a csillagászok szerint remek „látási viszonyok” uralkodnak itt ‒ szakkifejezéssel élve kiváló a seeing ‒, a csillagászati objektumok szinte alig „pislognak”. A szaknyelven szcintillációnak nevezett jelenséget a földi légkör turbulens cellái okozzák. Az INNA esetében a seeing akár 40%-kal is romolhat, különösen a projekt szélturbinái által okozott légörvények miatt.

További aggodalomra ad okot az INNA által okozott rezgések hatása a VLT interferométerre (VLTI) és az ELT-re, amelyek rendkívül érzékenyek a mikroszeizmikus zajokra. A technikai elemzésből kiderül, hogy az INNA szélturbinái a talaj mikrorezgéseinek olyan mértékű növekedését okozhatják, amely elég ahhoz, hogy ellehetetlenítse a két világelső csillagászati létesítmény működését. Az építkezés során keletkező por szintén problémás, mivel az a teleszkópok tükrére telepedve nagy mértékben rontja a képalkotás minőségét.

„Ezek a zavaró tényezők együttesen komolyan veszélyeztetik a Paranal jelenlegi és hosszú távú életképességét, a csillagászatban betöltött vezető szerepét, ami ellehetetleníti az Univerzummal kapcsolatos kulcsfontosságú felfedezések megszületését, és Chile stratégiai előnyének elvesztését okozza ezen a területen” ‒ mutatott rá de Gregorio-Monsalvo. „Az egyetlen mód a Paranal érintetlen égboltjának megmentésére és a minőségi csillagászati megfigyelés lehetőségének átörökítésére a jövő generációi számára az INNA-komplexum áthelyezése.”

Ráadásul az INNA infrastruktúrája valószínűleg ösztönözni fogja egy ipari központ kialakulását a területen, ami a Paranalt végérvényesen alkalmatlanná teheti a legmagasabb szintű csillagászati megfigyelések végzésére.

„Az ESO és tagállamai teljes mértékben támogatják az energia dekarbonizációját. Úgy véljük, Chilének nem kellene választania a legnagyobb teljesítményű csillagászati obszervatóriumok és a zöldenergia-projektek fejlesztése között. Mindkettő az ország által deklarált stratégiai prioritás, és teljes mértékben összeegyeztethetők, feltéve hogy a létesítményeik kellő távolságban vannak egymástól” ‒ tette hozzá Xavier Barcons, az ESO főigazgatója.

Az INNA környezeti hatásvizsgálati folyamata állampolgári részvételi eljárásának (Citizen Participation Process, PAC) részeként a teljes technikai jelentést még ebben a hónapban benyújtják a chilei hatóságoknak, és az április 3-i határidő előtt nyilvánosságra hozzák azt. A sajtóközlemény után az ESO előzetesen közzéteszi a jelentés összefoglalóját.

„Rendkívül hálásak vagyunk Chile és a világ kutatóközösségeitől, valamint az ESO tagállamaitól kapott támogatásért. Köszönjük a chilei hatóságoknak is, hogy foglalkoznak az üggyel. Elkötelezettek vagyunk, hogy együtt dolgozzunk Paranal pótolhatatlan égboltjának védelmében” ‒ zárta Barcons.

Forrás: eso2506 PR

Korábbi cikkünk a témában:

Veszélyben a világ legsötétebb és legtisztább égboltja ‒ aláírásgyűjtés indult