Az ENSZ 2019-ben kiadott gyűlöletbeszéd elleni stratégiája és cselekvési terve gyűlöletbeszédnek minősít minden olyan kommunikációt, amely támadó vagy pejoratív és diszkriminatív nyelvezetet használ egy személy vagy csoport kapcsán, többek között vallási, etnikai, nemzeti, gender vagy más identitás tényező alapján. A dokumentum rögzíti, hogy noha a nemzetközi jog - egyébként a hazai törvénykezés is - tiltja a diszkriminációra, ellenségeskedésre és erőszakra történő felbujtást, de a gyűlöletbeszéd akkor is káros lehet, ha azt a törvénykezés nem tiltja.