Újabb furcsa kőre bukkant a NASA Perseverance marsjárója – írja a Space.com. A kutatók egyelőre nem értik, miként jöhetett létre az objektum.

A St. Pauls Bay-nek elnevezett szikladarab több száz, néhány milliméter átmérőjű sötétszürke gömböcskéből áll, néhányon apró lyukacskák is megfigyelhetőek.

A rover március 11-én detektálta a kőzetet a Jezero-kráter peremén. A térség egy ősi tómeder, a marsjáró 2021-es landolása óta itt folytat vizsgálatokat. A kráter jellegzetes képződményei sokat elárulnak a vörös bolygó távoli múltjáról, az égitest évmilliárdokkal ezelőtt nedves klímával bírt, és alkalmas lehetett az élet számára.

Az új, különleges kőzet a Witch Hazel Hill nevű, tudományos szempontból jelentős, több mint 101 méter hosszú terület lejtőin hever. A Witch Hazel Hill minden egyes kőzetrétege egy-egy lapot jelképez a Mars történetének könyvében.

A kutatók azt feltételezik, hogy a St. Pauls Bay egy másik területről kerülhetett ide, talán abban az időben, amikor még folyékony víz hömpölygött a felszínen. A NASA Opportunity és Curiosity roverjei korábban hasonló textúrájú sziklákat fedeztek fel leszállóhelyeik, az Endurance- és a Gale-kráterek közelében.

A szakértők akkor arra jutottak, hogy a kőzetek a sziklák pórusain keresztülfolyó talajvíz révén jöhettek létre, de akár vulkanikus folyamatokkal vagy meteoritbecsapódásokkal is keletkezhettek. A NASA csapata jelenleg azon dolgozik, hogy pontosan magyarázatot találjon a struktúrákra.

A Perseverance küldetése során mintákat is begyűjt, ezeket a 2030-as évek második felében a Mars Sample Return misszió keretében hozhatják el a Földre – igaz, a terveket átírhatja a Trump-kormány. A szakemberek abban bíznak, hogy a rover segítségével megtalálhatják az egykori marsi élet bizonyítékait.

The post Rejtélyes kőzetet találtak a Marson first appeared on 24.hu.