Hajnalonként rendszerint négy óra tájban futott be a társasház melletti parkolóba a friss pékáruval megtömött furgon, hatalmas ökológiai lábnyomot hagyva maga után. A bunkó sofőr ugyanis nem kapcsolta le a jármű motorját arra az időre sem, amíg a kiflis ládákat becipelte a földszinti élelmiszerüzletbe. Nyár lévén, a kipufogógázok másodpercek alatt betöltötték az ablaknyílásokon keresztül az első emeleti helyiségek légterét. Réka, aki az elsőn lakott a gyerekeivel, pörölt emiatt eleget a közös képviselővel, de nem tudta rábírni az éjjel-nappali ABC-vel megkötött bérleti szerződés felbontására. Kellett a bérleti díjból származó bevétel a lakóközösségnek, hogy megoldhassák önerőből még a tél beállta előtt a hőszigetelést. Az államtól nincs mit várni, tárta szét kezét a házmester is a panaszáradatra reagálva.Réka éppen megkönnyebbült volna, amikor ez az újabb bosszúság rátalált. Tavaly mondta ki válásukat a bíróság, de azt követően még nyolc hónapot kellett szenvednie bántalmazó férjétől a lakásmegosztás miatt. Papíron ugyan nem volt már semmi közük egymáshoz, ennek ellenére elcsattant legalább egy pofon naponta. Frigyes változatos ürügyekkel vonta felelősségre exnejét. Ha például Réka a gyerekeknek adta ebédre a jénai tálban félretett rakott krumplit, a robusztus férfi orrvérzésig verte a madárcsontú nő arcát a hűtőszekrénybe. És természetesen szó sem lehetett közöttük bármiféle házastársi kötelességről, volt ura mégis rámászott Rékára annak akarata ellenére éjszakánként. A legkülönösebbnek az tetszett, hogy Frigyes a viselkedése dacára sem árasztott alkoholszagot. A lépcsőházban a polgári másodpilótaként dolgozó férfi ráadásul jópofa viccekkel szórakoztatta szomszédjait, akikben Réka monoklijai láttán se szólalt meg a vészcsengő. Magánügy, vonogatták a vállukat, ha néhanap szóba került közöttük a szemmel láthatólag elgyötört asszony. Pár hónapja azonban egy árgus szemű helyettesítő tanár felfigyelt a Réka kisfiának karján éktelenkedő kékeszöld foltokra, melyekre a gyermek nem tudott épkézláb magyarázatot adni. Kisebbfajta jogi hercehurcát követően, amelybe egy sebtében értesített jogvédő szervezet is bekapcsolódott, elrendelték a távoltartást az apa ellen.Munkából hazafelé menet olykor Réka is beugrott a kisboltba, hogy lekváros táskát vagy Túró Rudit vásároljon a kicsiknek. Ilyenkor megpendítette az eladók előtt az áruszállító furgon ügyét, akik mindannyian veszett fogadkozással reagáltak: persze, feltétlenül szólni fognak a sofőrnek. De azonmód kihunyt az asszony reménye, amint újra meg újra az ólommentes benzin égéstermékének bukéjára ébredt. Visszaaludni ilyenkor már nem tudott, jobb híján forgolódott az ágyban, és járt az agya. Egyik ilyen hajnalon különös érzés kerítette hatalmába. Fel kellett kelnie, lába pedig önkéntelenül vitte az ablakhoz. Átsiklott tekintete a járó motorú autón, hogy kissé távolabb megállapodjon a lakótelep játszóterének közepén szobrozó sziluetten. Réka kábultsága rögtön elillant, mihelyst felismerte az alakban Frigyest, aki zsebre dugott kézzel ácsorgott a homokozóban, s merően nézett fel őrá. A jármű folyamatosan ontotta a pokolbűzt, az asszonyt érő tekintet pedig mintha egyre szúrósabbá vált volna. Réka érezte, amint a benne gyülemlő indulat átszakít egy gátat, s innentől kezdve megállíthatatlanul hömpölyög tovább. Többesztendőnyi fájdalom szólalt meg kieresztett hangján, hiszen valójában nem a megszeppent furgonsofőrnek szánta az ordítást: „Húzz már el innen a büdös francba!”