A legkorábban idén májusban induló Ax-4 küldetés kutatási programja mintegy hatvan tudományos vizsgálatot és tevékenységet foglal magába. Az Ax-4 misszió történelmet ír, mivel még sosem végeztek ennyi kísérletet az Axiom Space küldetései során. A négy ország (Egyesült Államok, ESA/Lengyelország, India, Magyarország) űrhajósaival induló misszió által végzett vizsgálatok középpontjában többek között a cukorbeteg űrhajósok orvosi támogatása, valamint a mikrogravitáció emberi agyra és testre gyakorolt fiziológiai hatásai állnak.

A kutatások kiterjednek az ízületek, a véráramlás, az őssejtek, a daganatos sejtek és a sugárzás hatásainak vizsgálatára is. Mindezek célja az űrhajósok felkészítési folyamatának továbbfejlesztése, valamint a földi orvostudomány fejlődésének elősegítése – hangsúlyozták. A HUNOR-program Ax-4 küldetés keretében végzett kutatásai az emberi szervezetet és különféle anyagokat érő űrbeli hatások megismerését célozzák. Az eredmények nemcsak a jövő űrkutatását támogatják, hanem a Földön is alkalmazhatók.

A magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor csaknem harminc magyar kísérletet fog elvégezni a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Vizsgálja majd az emberi mikrobiom (baktérium-, vírus- és gombaflóra) űrbéli változásait, feladata lesz a bolygólégköri dinamika modellezése folyadékkísérlettel, a sugárzás okozta DNS-károsodás kijavításában szerepet játszó mechanizmusok feltérképezése, valamint a kognitív képességek és a mozgáskoordináció változásainak vizsgálata mikrogravitációs környezetben.

A kísérletek között szerepel a nanoszálalapú gyógyszer szemészeti alkalmazásának vizsgálata űrbéli körülmények között, a személyi dózismérő eszköz segítségével végzett sugárterhelés- és környezetmonitorozás, a növényi csírázás, mikrozöldség-termesztés és levélfejlődés tanulmányozása, az asszociatív tanulás és a vizuális információfeldolgozás működésének kutatása és az agyi véráramlás űrrepüléshez való adaptációjának megértése is.

Az Ax-4 misszó résztvevői: Shubhanshu Shukla, Peggy Whitson, Sławosz Uznański-Wiśniewski és Kapu Tibor

Történelmet ír az Ax-4 misszió, még sosem végeztek ennyi kísérletet az Axiom Space küldetései során. A legkorábban idén májusban induló küldetés kutatási programja mintegy 60 tudományos vizsgálatot és tevékenységet foglal magába.

A négy ország űrhajósával (Egyesült Államok, ESA/Lengyelország, India, Magyarország) induló misszió asztronautái által végzett vizsgálatok középpontjában többek között a cukorbeteg űrhajósok orvosi támogatása, illetve a mikrogravitáció emberi agyra és testre gyakorolt fiziológiai hatásai állnak.

A kutatások kiterjednek az ízületek, a véráramlás, az őssejtek, a daganatos sejtek és a sugárzás hatásainak vizsgálatára is – ennek célja az űrhajósok felkészítési folyamatának továbbfejlesztése, valamint a földi orvostudomány fejlődésének elősegítése.

A HUNOR-program Ax-4 küldetés keretében végzett kutatásai az emberi szervezetet és különféle anyagokat érő űrbeli hatások megismerését célozzák. Az eredmények nemcsak a jövő űrkutatását támogatják, hanem a Földön is alkalmazhatók.

Hazánk kutatóűrhajósa, Kapu Tibor közel harminc magyar kísérletet fog elvégezni a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, többek között:

Az emberi mikrobiom (baktérium-, vírus- és gombaflóra) űrbéli változásainak vizsgálata Bolygólégköri dinamika modellezése folyadékkísérlettelA sugárzás okozta DNS-károsodás kijavításában szerepet játszó mechanizmusok feltérképezése A kognitív képességek és a mozgáskoordináció változásainak vizsgálata mikrogravitációskörnyezetben Nanoszál-alapú gyógyszer szemészeti alkalmazásának vizsgálata űrbéli körülmények között Alacsony olvadáspontú fémek viselkedésének kutatása új generációs hajtóműrendszerek fejlesztéséhez Személyi dózismérő eszköz segítségével végzett sugárterhelés- és környezetmonitorozás Növényi csírázás, mikrozöldség-termesztés és levélfejlődés tanulmányozása Mikrofluidikai gyógyszer-tesztchip vizsgálata Az asszociatív tanulás és a vizuális információfeldolgozás működésének kutatása A kardiovaszkuláris és az egyensúlyi rendszerek alkalmazkodási folyamatainak vizsgálata Az agyi véráramlás űrrepüléshez való adaptációjának megértése Az űrhajósok hőkomfortját meghatározó folyamatok modellezése Precíziós helymeghatározás tesztelése mozgásérzékelő szenzorokkal Az űrrepülés hatásainak vizsgálata 3D-nyomtatott anyagok mechanikai tulajdonságaira Felsőlégköri zivatarjelenségek és elektromos aktivitás tanulmányozása Gravitációs jelenségek bemutatása rendhagyó fizikaóra keretében, magyar diákok bevonásával

Forrás: HUNOR – Magyar Űrhajós Program, 2025.04.03.