Az Axiom 4 parancsnoka egy igazi veterán űrhajósnő, Peggy Whitson lesz, akinek páratlan karrierje talán még az űrkutatás iránt érdeklődők számára is kevésbé ismert. Az Űrállomás gyorstaplaló cikksorozatunk folytatásában a legeredményesebb amerikai űrhajósnő pályafutását idézzük fel.

Peggy Annette Whitson 1960. február 9-én született, gyermekkorában egy iowai farmon élt. Amikor 1969-ben a televízióban látta az első holdraszállást, elhatározta, hogy űrhajós lesz. 1981-ben biológia és kémia szakon diplomázott, majd a Rice Egyetemen szerzett doktori fokozatot biokémiából, illetve ugyanitt folytatta a posztdoktori képzését 1986-ig. Azt követően került kapcsolatba az űrkutatással, hogy a houstoni NASA Johnson Űrközpontban kezdett dolgozni, ahol rövid ideig a Biokémiai Kutatócsoport felügyelője volt. 1989 és 1993 között Whitson kutató biokémikusként dolgozott az Űrközpont Orvosbiológiai Műveleti és Kutatási Osztályán. Tagja volt az USA-Szovjetunió Űrgyógyászati és Biológiai Közös Munkacsoportnak, 1992-ben kinevezték a Shuttle-Mir Program kutatójává, illetve 1995 és 1996 között az amerikai-orosz tudományos missziós munkacsoport társelnöke is volt.

Peggy Whitson az ISS 16. sz. személyzetének parancsnoka az Atlantis fedélzetén (NASA).

Whitsont 1996. áprilisában választották űrhajósjelöltnek, ugyanazon év augusztusában kezdte meg a kétéves kiképzést, amelynek befejezése után az Űrhajósiroda Műveleti Osztályán látott el különböző adminisztratív és vezetői beosztásokat. Az első űrrepülése 2002. június 5-én kezdődött az Endeavour űrrepülőgép (STS-111) fedélzetén az 5. számú személyzet tagjaként. Hivatalos beosztása szerint kutató tiszt volt. Hat hónapos repülése alatt Whitson többek között az űrállomás távirányító manipulátor rendszerének segítségével telepítette a Mobil Bázisrendszert, a rácsos szegmensek elemeit, és egy 4 óra 25 perc időtartamú űrsétát hajtott végre egy orosz Orlan űrruhában, amelynek során mikrometeorit árnyékolást szerelt a Zvezda modulra.

Mindösszesen 21 kísérletet végzett az élettudományok, a súlytalanság hatásai, valamint a kereskedelmi hasznos teher kutatása terén. Az 5. számú személyzet 2002. december 7-én tért vissza a Földre, szintén az Endeavour (STS-113) fedélzetén. Első repülését teljesítve Whitson összesen 184 napot, 22 órát és 14 percet töltött az űrben. 2003. júniusában Whitson az Aquarius víz alatti laboratórium fedélzetén vezette a NEEMO 5 küldetést, ahol 14 napig víz alatt élt és dolgozott, a hagyományostól elszigetelt környezetben tesztelve egyes feladatokat, a hosszabb űrbeli tartózkodás viszonyait.

Peggy Whitson második űrrepülésére 2007. október 10-én került sor a Szojuz TMA-11 fedélzetén. Ezúttal ő lett az űrállomás parancsoka (16. számú személyzet). E küldetés negyedik űrsétáján (összesen volt öt), 2007. december 18-án a földi irányítás közölte vele, hogy ő lett a NASA történetének leghosszabb összesített űrsétaidővel, valamint a legnagyobb számú űrsétával rendelkező női űrhajósa. Nyilván véletlen, de ez volt az ISS-en végrehajtott jubileumi, 100. űrséta. A második repülésből való visszatérés kissé „göröngyösre” sikeredett. A Szojuz TMA-11 űrhajó hajtóműmoduljának hibája miatt fellépő ún. „ballisztikus visszatérés” miatt a legénység a tervezettnél jóval nagyobb, mintegy 8 g gyorsulásnak volt kitéve. Peggy Whitson összesen 191 napot, 19 órát és 8 percet töltött az űrben ez alkalommal. Whitsont első nőként 2009. októberében kinevezték a NASA Űrhajós Irodájának vezetőjévé, ahonnan 2012. júliusában távozott, amikor visszatért az aktív repülési státuszba.

NASA 2071144 76.1F

Karácsonyi üdvözlet az ISS fedélzetéről (Peggy Whitson az 50. sz. személyzet fedélzeti mérnöke)

Harmadik űrrepülése 2016. november 17-én kezdődött a Szojuz MS-03 űrhajó fedélzetén. Az űrhajó két nappal később dokkolt az ISS-hez. Whitson ismét parancsnok lett, ő vezette az 51. számú személyzetet. Whitson akkor 56 évesen a legidősebb nő lett, aki az űrben repült. 2017. januárjában végrehajtott űrsétájával pedig szám szerint már a hetediknél járt. Ez utóbbi 6 óra 32 percig tartott, ezzel ő tartja a legidősebb nő űrséta rekordját. A küldetés során, 2017. április 24-én Whitson megdöntötte az amerikai űrhajósok által az űrben töltött összesített idő rekordját, túlszárnyalva Jeff Williams korábbi 534 napos időtartamát.

Ennek kapcsán a felhívta őt Donald Trump amerikai elnök, az elnök lánya Ivanka, valamint űrhajóstársa, Kathleen Rubins. Aznap adott interjújában kijelentette: „Valójában hatalmas megtiszteltetés egy ilyen rekordot megdönteni, de megtiszteltetés számomra, hogy a NASA összes munkatársát képviselhetem.” 2017. május 12-én Whitson pályafutásának kilencedik űrsétája volt az ISS-en végrehajtott 200. űrséta.

elkészületek a földi, a súlytalanságot részben szimuláló medencében (NASA).

2017. június 1-jén Whitson átadta a Nemzetközi Űrállomás parancsnokságát Fjodor Jurcsihinnek és 2017. szeptember 3-án visszatért a Földre a Szojuz TMA-04 fedélzetén, miután pályafutása során összesen 665 napot töltött az űrben. Ez az összesített idő több volt az űrben, mint bármely más női űrhajós esetében, sőt több, mint bármelyik amerikai asztronauta űrben töltött összesített ideje.

Whitson 2018-ban leszerelt ugyan a NASA-tól, azonban a Axiom 2 űrhajósaként negyedszer is visszatért a világűrbe, ezzel ő lett az első női parancsnok, aki magán űrküldetést is teljesített. Az Axiom 2 legénysége 2023. május 21-én startolt a Kennedy Űrközpont 39A indítóállomásáról egy Falcon 9 Block 5 rakétával. A Crew Dragon Freedom űrhajó egy nap múlva dokkolt az ISS-hez. A küldetés során a legénység ismeretterjesztő tevékenységeket, valamint tudományos kutatásokat végzett, beleértve a súlytalanság őssejtekre gyakorolt hatásainak vizsgálatát és más biológiai teszteket. Nyolcnapnyi együtt repülést követően a Freedom levált az űrállomásról, és tizenkét órával később sikeresen leszállt a Mexikói-öbölben a floridai Panama City partjainál, ahonnan a SpaceX Megan nevű mentőhajója emelte ki.
Végül, de nem utolsósorban Whitsonra vár egy újabb, immár ötödik űrrepülés az Axiom 4 négyfős személyzet, köztük a magyar Kapu Tibor parancsnokaként. Reményeink szerint az indításra a több halasztás után minél hamarabb sor kerülhet.

Juhász László

Kapu Tibor magyar űrhajós repüléséhez kapcsolódó cikkek:
Az Ax-4 startjának új időpontját hamarosan kitűzheti a NASA
Kezdődik az űrállomás-gyorstalpaló: az ISS általános jellemzői
Magyar villám- és lidércvadászokat keresnek az űrállomás programjához
A víz és a levegő újrahasznosítása az űrállomáson