Magyar idő szerint június 23-án, délután mutatják be a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium első felvételeit, a létesítményhez tartozik a világ legnagyobb digitális kamerája. A Vera Florence Cooper Rubin amerikai csillagászról elnevezett obszervatórium forradalmasíthatja a csillagászatot, a BBC a képek hivatalos ismertetése előtt látogathatott el a helyszínre.

6 fotó

Az obszervatórium egyik felvételén hatalmas, színes gáz- és porfelhők kavarognak egy, a Földtől mintegy 9000 fényévre fekvő csillagontó régióban. A létesítmény adatai számos területen segíthetik majd a kutatók munkáját, hozzájárulhat többek között

a rejtélyes sötét anyag és sötét energia tanulmányozásához; a Naprendszer feltételezett kilencedik bolygójának észleléséhez; a Tejútrendszer feltérképezéséhez; valamint a potenciálisan veszélyes aszteroidák megtalálásához.

Az obszervatóriummal tíz éven át fogják vizsgálni a déli félteke éjszakai égboltját. „Személy szerint nagyjából 25 éve dolgozom ezen a projekten. Évtizedek óta szerettünk volna megépíteni ezt a fantasztikus létesítményt, illetve elvégezni ilyen típusú felmérést” – nyilatkozta Catherine Heymans skót királyi csillagász.

A nemzetközi programban az Egyesült Királyság is részt vesz, a létesítmény tízszeresére növelheti a Naprendszerünkben ismert objektumok számát.

Egyedülálló műszer

Az obszervatórium az Andokban, a közép-chilei Cerro Pachón hegyen magasodik, a fényszennyezéstől nagyrészt mentes, száraz terület ideális a csillagászati megfigyelésekhez. A környéken olyannyira ügyelnek a sötétségre, hogy a helyszínt megközelítve a járműveknek is csökkenteniük kell világításukat, odabent pedig szintén kikapcsolják a zavaró fényforrásokat.

Elana Urbach tudományos munkatárs szerint a csillagfény elegendő a navigáláshoz. A létesítmény egyik célja az univerzum történetének megértése, ehhez több milliárd évvel ezelőtti halvány galaxisokat és szupernóva-robbanásokat is vizsgálnak.

A precíz, egyedülálló adatgyűjtést egy háromtükrös műszer teszi lehetővé, ennek első tükre elképesztő, 8,4 méter átmérőjű. A második 3,4, a harmadik 4,8 méteres, a fény ezek után éri el az 1,65-ször 3 méteres, 2800 kilogrammos kamerát. A rendszernek rendkívül tisztának kell lennie az adatgyűjtések során, még egy porszem is jelentősen ronthat a minőségen.

A kamera tíz éven át, háromnaponta fog felvételt készíteni az égről.

A rendszer 40 másodpercenként hoz létre nagy felbontású fotókat, és egy-egy műszakban éjszakánként 8–12 órán át működik. A 3200 megapixelnek köszönhetően a felbontás olyan, mintha képes lennénk rögzíteni egy golflabdát a Holdon.

Generációs munka

Guillem Megias optikai szakértő szerint az első kép elkészülte különleges pillanat volt. Amikor az 1997-ben született kutató elkezdett dolgozni a projekten, volt olyan kollégája, aki már 1996 óta vett részt a kezdeményezésben.

Ez megmutatja, hogy egy egész csillagászgeneráció munkájáról van szó

– emelte ki.

Az információk feldolgozásán világszerte több száz tudós dolgozik majd, éjszakánként akár 10 millió felvétel is készülhet, a részletes és rendszeres adatgyűjtésnek köszönhetően átmeneti objektumokat is alaposan megfigyelhetnek majd. Heymens szerint olyan jelenségeket is látni fognak, amilyenekre nem is gondoltak.

Jelenleg a csillagokhoz kapcsolódó adatok többsége nagyjából 163 ezer fényévre mutat, a Vera C. Rubin Obszervatórium révén ezt 1,2 millió fényévre nyújthatják ki. „Sok időbe telik majd, mire igazán megértjük, miként működik ez az új, kiváló obszervatórium” – emelte ki Heymans.

The post Megérkezett a Vera C. Rubin Obszervatórium első képe first appeared on 24.hu.