Magyar idő szerint június 25-én, 8:31-kor elindult a Nemzetközi Űrállomás (SS) felé az Ax-4 küldetés, amelyben Kapu Tibor missziós szakértőként vesz részt. A történelmi eseményről a 24.hu élőben közvetített, vonatkozó, háttérinfókkal és érdekességekkel, fotókkal és videókkal is teletűzdelt hírfolyamunkat itt olvashatja vissza.

8 fotó

A legénységet szállító Crew Dragon az indulást követően hamar elhagyta a légkört, átlépve a világűr határának tekintett, 100 kilométer magasan húzódó Kármán-vonalat. A SpaceX nyomkövető oldala alapján cikkünk megjelenésekor mintegy 220 kilométerre járt a földfelszíntől.

Az ISS megközelítésére még várni kell:

az előzetes becslések alapján az űrhajó több mint 24 órával a start után, június 26-án, délután 1 óra környékén kezdheti meg a dokkolást.

Maga a csatlakozás egyébként szintén nem éppen gyors folyamat, rendkívüli precizitást és óvatosságot igényel.

Miként lehetséges, hogy a 100 kilométeres, illetve a 220 kilométeres magasság viszonylag gyorsan elérhető, a nagyjából 400 kilométerre lévő Nemzetközi Űrállomás megközelítése viszont ennyire hosszadalmas folyamat? Erre keressük a választ.

Nem olyan, mintha autóval manővereznénk

Ha pusztán a számokat nézzük, a 400 kilométer autópályán haladva nem tűnik különösebb kihívásnak, de valószínűleg senkinek sem árulunk el nagy titkot: még a Dragon kapszula automatizmusai mellett is rendkívül bonyolult a világűrben való navigálás, különösen, ha az ISS megcélzásáról van szó. Mint a Business Insider emlékeztet rá: a Nemzetközi Űrállomás közel 28 ezer kilométer per órával kering bolygónk körül, tehát körülbelül 90 percenként kerüli meg a Földet, megközelítése ezért nagyon finom tervezést igényel.

Nem pusztán arról van szó tehát, hogy a Dragonnak fel kell repülnie: az útja során a meghajtók megfelelően időzített bekapcsolásaival, apránként kell felvennie a szükséges pozíciót. „Odafönt” ráadásul már a légkörön való gyors átjutást szolgáló hordozórakéta, a Falcon 9 első fokozata sem segít, hiszen az néhány perc után levált, hogy épségben visszatérjen a felszínre az újbóli felhasználásra.

Az India TV szerint az Ax-4 csapata kezdetben az ISS-nél alacsonyabb pályán kering majd. Az elkövetkező időszakban több pálya-, magasság- és sebességmódosítás következik a szinkronizálás érdekében, a folyamat során az űrhajó legalább kétszer megkerüli a bolygót.

Ez az eljárás kritikus egy a Nemzetközi Űrállomást megcélzó küldetés esetében.

A tervezés egyébként már a start előtt megkezdődik, hiszen kibocsátásra csak akkor van lehetőség, ha az űrhajó a megfelelő ponton tud találkozni a keringő laboratóriummal. Erre indítási ablakként hivatkoznak, amely általában ugyan nagyjából 24 naponta „kinyílik”, viszont a többi ütemezett felbocsátás – műhold-, űrhajó-, űrszonda- és egyéb indítások –, valamint egyéb földi és űrbéli tényezők miatt nem feltétlenül érhető el naponta egy-egy misszió számára.

Érdemes kiemelni: űrhajótól és stratégiától függően eltérő, hogy mennyi időt ölel fel az út. Vannak olyan megoldások, amelyekkel már néhány óra alatt el lehet érni az űrállomást, de az sem kivételes, hogy a művelet több napig tartson.

Űrbéli randevú

Amikor egyszer az űrhajó már közel van ahhoz, hogy találkozzon az ISS-szel, különösen fontos szemponttá válik a biztonság és az üzemanyag-takarékosság. Éppen ezért az utolsó néhány kilométert rendkívül lassan teszik meg, ilyenkor már inkább az űrállomás éri be a kapszulát, semmint, hogy az próbálná megközelíteni célpontját.

Ha a Dragon elérte az ISS-t, az útnak még akkor sincs vége,

ugyanis ekkor veszi kezdetét a szintén viszonylag hosszú, minimális hibát megengedő dokkolás.

Ehhez a kapszula csak előre meghatározott folyosókon, a tiltott zónákat elkerülve manőverezhet, tévedés esetén visszavonulás, majd újbóli kísérlet jön.

A New Space Economy szerint a Nemzetközi Űrállomáshoz közeledve az automatizmusok veszik át az irányítást. Amikor az űrhajó már csak néhány száz méterre van, különböző műszerek és szenzorok támogatják a rácsatlakozás finomhangolását.

Amennyiben minden megfelelő, a kapszula még közelebb kerül, majd stabil pozíciót vesz fel. Ezt követően az ISS legénységének és a földi irányításnak is végső engedélyt kell adnia a művelet befejezéséhez.

Ezután az űrhajó lassan rácsatlakozik a dokkolóportra, amely jelen esetben az űrállomás Harmony modulján található. Ezt 2016-ban látták el a Nemzetközi Dokkoló Adapterrel, amelyet a Dragon 2019-es, automatizált tesztje során elsőként használhatott.

Az utolsó lépések részeként mindkét oldalon megkezdődik a reteszekkel és más alkatrészekkel való illesztés, ami csupán néhány percet vesz igénybe, a legénységnek azonban még meg kell várnia a légnyomás kiegyenlítődését, illetve a különféle ellenőrzéseket. A zsilipek csak ezt követően nyílnak ki, lehetővé téve a kapszula és az ISS közötti átjárást, vagyis a küldetés lényegi, tudományos szakaszát.

Kapcsolódó Szijjártó Péter: Magyarország a nemzetközi űripar élvonalába repült A külgazdasági és külügyminiszter is reagált Kapu Tibor űrmissziójának indulására.

The post Hosszú út vár Kapu Tiborékra: ezért tart ennyi ideig a Nemzetközi Űrállomás elérése first appeared on 24.hu.