A Kr. u. 3–6. században emelt Kofun sírhalmok nemcsak monumentális méretükkel tűnnek ki, hanem kozmikus tájolásukkal is. A Nap és a Hold járásához igazított építészet a császári hatalom mitológiai gyökereit, Amateraszu napistennő kultuszát és a korai japán világkép összetett jelképrendszerét tárja fel.