Olyan drónokat fejleszt egy amerikai vállalkozás, amelyek a felhőkbe ezüst-jodidot juttatva mesterséges esőt vagy havazást tudnak előidézni. A Rainmaker nevű startup azt állítja, egy idén augusztusban, Alaszkában lefolytatott kísérlet során mintegy 72 millió liter vizet állított elő az égben. Ez nagyjából 0,254 milliméter esőnek felel meg egy 259 négyzetkilométeres területen – derül ki a BBC beszámolójából.

Maga az eljárás egyébként nem újdonság, repülőgépekkel és más eszközökkel már több mint 80 éve juttatnak különböző vegyületek felhőkbe, hogy befolyásolják a csapadék mennyiségét vagy jellegzetességeit. Ezen az elven működik Magyarország jégkármérséklő rendszere (JÉGER) is, melynek célja, hogy ezüst-jodid segítségével az egyébként nagyobb jégdarabok helyett apróbb, és kisebb károk okozására képes szemek alakuljanak ki a felhőkben.

Az elmúlt években számos ország klímája vált egyre szárazabbá: csapadékhiány, súlyos nyári aszályok, apadó vízkészletek jellemzik Európa jelentős részét, köztük Magyarországot is. A problémára reagálva tömegesen indítanak – vállalatok és államok egyaránt – az időjárás befolyásolására törekvő programokat. Azonban a technológiának vannak korlátai.

Például csak akkor alkalmazható, ha a felhőképződés természetes úton már lezajlott, felhők hiányában nem képes csapadékot fakasztani. Az ezüst-jodid felhőkbe juttatása egyébként megfelelő körülmények között nagyjából 5–10 százalékkal eredményezhet több csapadékot, vagyis csak kis többlet elérését teszi lehetővé. Éppen ezért az eljárásnak vannak kritikusai, akik szerint az ilyen projektek nem jelentenek megoldást a vízhiányra, ezért helyettük inkább a vízmegtartás finanszírozására kellene fókuszálni.

Az esőfakasztással foglalkozó cégek szerint azonban a technológia fejleszthető, így a jövőben jobb eredményeket lehet majd elérni vele. A Recast Systems nevű vállalat például egy olyan fehérjével kísérletezik, amely az ezüst-jodidnál látszólag hatékonyabban végzi ezt a feladatot.

Magyarországon világviszonylatban is kifejezetten kedvezőtlen a vízhelyzet, ami az év második felében világosan megmutatkozott. A Duna vízállása történelmi mélypontokat ért el, bizonyos területeken hónapokig nem esett értelmezhető mennyiségű eső, és komplett vizes élőhelyek, egész tavak száradtak ki.

Az ősz beköszöntével a nyári forróság megszűnt, az időjárás pedig valamelyest csapadékosabbra fordult, így könnyű lehet megfeledkezni a pár hónapja még fenyegető szárazságról. Ám a vízhiány a nyár végével sem szűnik meg, a helyzet kezeléséhez már jóval többre van szükség egy-egy esős időszaknál. Timár Gábor geofizikus úgy gondolja: mintegy 1000 milliárd forintból lehetne elkezdeni hazánk vízpótlását, és a munkának mihamarabb neki is kellene látni. A legfontosabb intézkedések közé a talajvíz pótlását, valamint a mezőgazdasági gyakorlatok megreformálását, a vízmegtartás elvének előtérbe helyezését sorolta.

The post Drónokkal fakasztanak esőt az egyre súlyosabb vízhiányban first appeared on 24.hu.