Az utóbbi hetekben rengeteg hírt hallhattunk a főként Törökországot és Szíriát, de további kelet-európai országokat is sújtó földrengések tragikus hatásairól. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az 50 ezernél is több áldozatot követelő katasztrófa mintegy 110 milliárd dollár értékű anyagi kárt okozott. A nemzetközi összefogásból hazánk is kivette a részét, a kutató- és mentőcsapatok delegálásán kívül több tonnányi segélyszállítmányt küldött Magyarország az érintett területekre. A mentőcsapatokkal párhuzamosan azonban a felelősök keresése is megindult Törökországban. A török igazságügyi minisztérium közleménye szerint közel 200 személyt tartóztattak le az építésügyi szabályok nem megfelelő betartása miatt, és további 626 személyt gyanúsítanak olyan esetekben, ahol épületek részben vagy teljesen összeomlottak – a letartóztatottak között kivitelezők, épülettulajdonosok és üzemeltetők is vannak. Az eset kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy egy esetleges magyarországi földrengésnek milyen jogi következményei lennének az érintettekre és kiket vonnának felelősségre. A kérdésről a Portfolionak Bordás Robin, az OPL gunnercooke ügyvédi iroda munkatársa mondott szakmai véleményt.